A multiknál is vannak bérkülönbségek

Vannak olyan magyar láncok, akik hasonló vagy magasabb bért adnak, mint a multik. Az Euronics például hasonló bért ad, mint a Decathlon, vagy a Penny. A CBA-s Krupp a Tesco környékén jár bérben - írja a szaklap.

A boltos béreket számos tényező befolyásolja: számít, hogy mit árul, valamint a bolt típusa is, van-e önkiszolgáló rész vagy csemegepult, foglalkoztatnak-e részmunkaidős dolgozókat, szükséges-e szakképzett munkaerő.

2017-ben a bolti kiskereskedelemben 232 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset. Ekkor a munkaerőhiány és a minimálbérek előírt emelése is dobott a béreken. Különbségek azonban mindig is voltak a boltos bérek, keresetek mögött.

A nagyobb láncok körében az Aldi adja a legtöbb bért, ők kevesebb eladót alkalmaznak, nincs csemegepult sem. Így tudnak magasabb bért adni. Ráadásul sok alkalmazottat részmunkaidőben alkalmaznak, így hatékonyabb a munkaszervezés.

Az Euronics, a Media Markt és a Decathlon is jóval az átlag feletti kereseteket adott, nagyságrendjét nézve nincs is különbség közöttük.

A munkaigényesebb szupermarketek már nem adhatják ugyanazt a bért, mint a diszkontok, hiába, a szélesebb választék is többe kerül, az árverseny pedig fékezi a költségeket, a bérköltségeket is. A CBA-s Krupp és Társa bekerült a Spar és a Tesco közé.

Az élelmiszerboltok között az Aldi és a Reálos Élésker között 150 ezer forint a bérkülönbség.

A ruházati boltok a mezőny második felébe szorultak, ez azért is van mert ott szakképzett eladókra van szükség.

Fotó: Pixabay
blokkk.com