A munkahelyen nevelnék egészséges életre a magyarokat

A kormány öt éves egészségügyi programot indít, amelynek célja, hogy 2012-re növeljék a veszélyeztetett korcsoportok szűrésen való részvételét és csökkentsék a halálozási mutatót a szűrhető megbetegedéseknél, azaz főleg a daganatos elváltozások esetében, jelentette be vasárnap a Fővárosi Állat- és Növénykertben tartott sajtótájékoztatón Daróczi Dávid kormányszóvivő.

A helyszínválasztást az indokolta, hogy a Fővárosi Állat- és Növénykertben ingyenes szűrővizsgálaton lehet résztvenni. A megelőző program kiegészítő eleme egy külön tájékoztató kampány, amelyre az elkövetkező hét évben 2,5 milliárd forintot fordítanak uniós forrásokból.

A szűrés során néhány egyszerű vizsgálattal megelőzhetők a komolyabb betegségek. A legtöbb esetben azonban már az is elég, ha ez eredmény láttán az illető változtat életmódján - mondta a sajtótájékoztatón Miklós László, az "Ingyenes Komplex egészségügyi szűrés" program vezetője.

A szóvivő kiemelte: az elmúlt hét évben az állam 1,5 milliárd forintot fordított az ingyenes szűrésekre. A tapasztalatok szerint - ha időben felfedezik - a daganatos megbetegedések körülbelül fele gyógyítható - lenne. A legnagyobb probléma ugyanis az, hogy a magyarok nagy része nem veszi igénybe ezt a lehetőséget.

A társadalombiztosítási rendszert pedig jobban megterheli a kialakult betegségek kezelése, mint a megelőzésük. Az egészség elvesztése mellett kevésbé kézzelfogható, de korántsem jelentéktelen az a kár sem, amit a munkaerő esetleges elvesztése okoz.

Mértéktartó becslések szerint hazánkban a halálos kimenetelű daganatos betegségek négy százaléka foglalkozási eredetű. Ez a fajta megbetegedés a világon több százezer, Magyarországon mintegy 1200-1400 dolgozó halálát jelenti évente.

Az ország munkaképes korú lakosságának fokozatos kiöregedése mellett óriási problémát jelent, hogy a magyarok mintegy hat évvel élnek kevesebbet, mint az uniós átlag. A megbetegedések pedig döntően az életmódra és a rossz szokásokra vezethetők vissza.

A magyarok ráadásul hajlamosabbak inkább orvoshoz fordulni, mint életmódot váltani. Pedig szakemberek állítják: az egészségügyi ellátórendszer csak 13-15 százalékban képes hozzájárulni az emberek egészségéhez, a többi már az egyénen múlik.

Mivel közösségi szinten könnyebb motiválni, számos prevenciós program a munkahelyen igyekszik mozgósítani az embereket. A munkáltatói oldalról is támogatott egészségfejlesztési és -megőrzési programok arra az elméletre épülnek, hogy még mindig kevesebbe kerül felhívni a dolgozók figyelmét az életmódból fakadó kockázatokra és erre akciókat építeni, mint amennyi költséget jelentenek a betegszabadság, a táppénz, a helyettesítés és a termeléskiesés okozta károk.

Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) például 2002 óta működteti az Egészséges Munkahely Programot, amely - a Nemzeti Népegészségügyi Program pontjaihoz kapcsolódóan - ajánlásokat tartalmaz a vállalatok részére. Ennek kritériumrendszere érinti az egészséges táplálkozást, a testmozgást, a munkahelyi dohányzás visszaszorítását, valamint a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvételt. A programhoz eddig több mint nyolcvan vállalat csatlakozott, amelyek összesen több mint 150 ezer munkavállalót foglalkoztatnak.

Az Egészségügyi Minisztérium pedig - függetlenül ettől a kezdeményezéstől - 2003 óta hirdeti meg az "Egészségbarát Munkahely" pályázatot, amelynek célja, hogy az induló cégek anyagi támogatást kapjanak a megfelelő munkakörnyezet kialakításához. Idén 11,5 millió forintból 14 munkahelyet támogattak ily módon.

Az "Egészségbarát Munkahely" cím azokat a vállalatokat illeti meg, amelyekben évek óta példaértékű egészségfejlesztés folyik, mind a munkahelyi körülmények, mind pedig a betegségmegelőzés terén.

Az Egészség Hídja elnevezésű nemzetközi civil kezdeményezés 2002-től van jelen Magyarországon Nancy Goodman Brinker amerikai nagykövetasszony kezdeményezésére. Az összefogás küldetése az egészséges életmód népszerűsítése, illetve az emlőrák legyőzése korai felismerése révén. Az elmúlt öt évben a kezdeményezők mellé számos civil, gazdasági és kormányzati szervezet odaállt, így azt immár több mint félszáz intézmény, cég, illetve szervezet támogatja.

A minden év október 8-án megtartott egész napos figyelemfelkeltő rendezvény célja az, hogy felhívja a figyelmet a mellrák elleni védekezés és az egészséges életmód jelentőségére, valamint országos mozgósító programokkal minél több embert vegyen rá a szűrővizsgálatokon való részvételre.

Szakemberek szerint egyértelmű, hogy mind a daganatos, mind a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában jelentős szerepet játszik a mozgásszegény életmód és az egyoldalú táplálkozás. Ezért is különösen fontos egészségtudatos életvezetés további széleskörű terjesztése.

Az OEFI és az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület által tavaly októberben meghirdetett "Közösen-könnyebben" országos munkahelyi életmódváltó verseny célja éppen ez: megváltoztatni a mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozás rossz berögződését.

A szervezők reményei szerint a versengés során a munkaadókban is tudatosul a felelősség és a támogatás költségcsökkentő hatása, valamint az életmódváltás átterjed a családi környezetre is. A csapatversenyre 16 megyéből 119 csapat nevezett, összesen 850 fővel. A mintegy fél évig tartó eseménysorozat olyan sikeres volt, hogy idén szeptemberben újból kiírják a versenyt.

Hazánk emellett nemrég csatlakozott egy uniós kezdeményezéshez is, amely a Move Europe! nevet viseli, és szintén a munkahelyi egészségfejlesztést igyekszik elősegíteni. A program során az OEFI hazai koordinálásával a munkaadókat arról próbálják meggyőzni, hogy a dohányzó, helytelenül táplálkozó és stresszes dolgozók által okozott bevételkiesést ellensúlyozni képes a sokszor minimális befektetést igénylő odafigyelés.

A legfrisebb kezdeményezés pedig a "Szívbarát Munkahely" pályázat, amit idén júniusban hirdettek meg az OEFI szakmai támogatásával. A program célja, hogy elejét vegyék a munkahelyi stressz nem megfelelő kezeléséből adódón különböző foglalkozási eredetű megbetegedéseknek, melyek közül a szív- és érrendszeri, valamint a pszichés elváltozások a legjellemzőbbek.

Az mfor.hu-nak nyilatkozó szakértők szerint a betegszabadság vagy táppénz számszerűsíthető kárt okoz a munkaadóknak, hiszen a munkából kieső dolgozó egyben termeléskiesést is jelent.

A helyettesítés túlórával vagy új munkaerő betaníttatásával jár, ami szintén pénzbe kerül. Ugyanakkor az újonnan betanított vagy a beugró munkaerő nem fogja olyan hatékonysággal elvégezni a munkát, mint a lebetegedett dolgozó.

Az egészségügyi problémák egyébiránt világszerte óriási költséget okoznak a társadalombiztosítóknak, a munkaadóknak és persze az érintetteknek is. Az idő előtti elhalálozás pedig tovább súlyosbítja az elöregedő európai lakosság miatt fokozatosan kieső munkavállalók problémáját, valamint rontja a gazdasági mutatókat.