A munkahelyi magatartás 7 kötelező szabálya

Az íratlan és írott, törvénybe foglalt magatartási szabályok megsértése akár komoly következménnyel is járhat, hiszen egy-egy súlyosabb kihágást azonnali hatályú felmondás is követhet.

1. Általánosan elvárható magatartás

A Munka Törvénykönyve alapelvekként fogalmaz meg bizonyos elvárásokat, melyet mindenkinek – legyen akár főnök, akár beosztott – be kell tartania a munkavégzése során. Az egyik ilyen szabály, hogy mindenkinek úgy kell eljárnia a munkaszerződése teljesítése során, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Általános elvárhatóságot fogalmaz meg itt a törvény, vagyis a társadalomban általában elvárt magatartási kötelezettséget rögzíti. Az, hogy egy-egy esetben mi az, ami általánosan elvárható, jogvita esetén a bíróság állapítja meg.

2. Jóhiszeműség és tisztesség

Szintén általános érvényű előírás, hogy a munkahelyen, a munkával kapcsolatban a feleknek jóhiszeműen és tisztességesen kell eljárniuk. A bíróság ez alapján egy elé került esetben úgy döntött, hogy ha egy cégnél a belső munkanyelv az angol, és az érintett munkavállaló bizonyítottan magas szinten beszél angolul, akkor a munkáltató nem sérti meg a jóhiszeműség és tisztesség követelményét, amikor hivatalos közlése angol nyelven történik.

3. Együttműködési kötelezettség

Megfelelő együttműködés nélkül elképzelhetetlen, hogy egy munkahelyen hatékony munkavégzés valósuljon meg. Az együttműködési kötelezettség nem csupán a munkáltató és munkavállaló közötti kapcsolatban elvárt, de a munkatársak egymás közötti munkakapcsolatában is. A Munka Törvénykönyve általános elvárásként fogalmazza meg az együttműködést, melynek megsértése súlyos esetben akár a munkaviszony megszüntetéséhez is vezethet.

4. Tájékoztatási kötelezettség

A munkával kapcsolatban fontos előírás a tájékoztatási kötelezettség. Ez alapján minden olyan körülményről, tényről tájékoztatni kell a másik felet, ami lényeges a törvényben előírt jogokra és kötelezettségre nézve. A gyakorlatban többször előfordul, hogy a munkavállaló nem tájékoztatja időben munkahelyét betegségéről, vagy arról, hogy az orvos táppénzre írta ki. Ezzel azonban a törvényi tájékoztatási kötelezettségét sérti meg.

5. Tilos visszaélni a jogokkal

Általános érvényű törvényi előírás, hogy a jogokkal nem lehet visszaélni. A Munka Törvénykönyve joggal való visszaélésnek tekinti különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.

6. Jogos gazdasági érdek veszélyeztetésének tilalma

A munkavállaló nem veszélyeztetheti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit. Ide tartozik például, hogy a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt ne dolgozzon a piaci versenytársnál is, hiszen ez egyértelműen megsérti ezt a törvényi követelményt. Megvalósulhat azonban a veszélyeztetés azzal is, ha a munkavállaló maga kezd olyan vállalkozásba, ami munkáltatójának versenytársa lehet.

7. Titoktartási kötelezettség

A Munka Törvénykönyve nem csak az üzleti titok tekintetében ír elő titoktartási kötelezettséget a munkavállalók számára. Az üzleti titkon kívül minden olyan adatot, információt meg kell őrizni, ami a munkakör betöltésével kapcsolatban jutott a munkavállaló tudomására, és aminek illetéktelenekkel történő közlése hátrányos következményekkel járhat akár a munkáltatóra, akár más személyre nézve.

A fenti munkahelyi magatartási szabályok mindenkire vonatkoznak, nem szükséges, hogy arról külön szerződés is legyen a munkavállaló és a munkáltató között.

Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd
HR Blog