A munkáltató kötelességei munkabaleset esetén
A rendelet pontosít néhány részletszabályt a küldöldi foglakozató által foglalkoztatott munkaválalókat és a munkaerőkölcsönzést érintően, és több munkáltatói kötelezettséget részletesebben szabályoz. Ezenkívül az OMMF és MBFH név és hatáskörváltozásait vezették át.
A TEÁOR '08 alkalmazása miatt a 2. számú mellékletet, a "Munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételei" aktualizáni kellett, mert az "Ágazati számjel" és a "Gazdasági tevékenység megnevezése" megváltozott.
Legfontosabb újdonsága azonban, hogy teljesen megújul a munkabaleseti jegyzőkönyv, valamint a kitöltési útmutatója is. Szerencsére ez csak 2011. január 1-jétől lép hatályba, ezért a munkáltatóknak még nem kell vele foglalkozniuk, de a munkavédelmi szakemberek jól teszik, ha elkezdenek ismerkedni az új jegyzőkönyvvel.
Nézzük a már most hatályos előírásokat!
Korábban a munkabaleseti nyilvántartást minden területileg elkülönült szervezeti egységnél külön-külön vezetni kellett (és a székehlyen összesítve is), de ezután ahol időszakosan és rövid időtartamban történik a munkavégzés, (különösen a kizárólag irattárolásra, műszeres vagy egyéb ellenőrzésre szolgáló egységnél, telephelyen) nem kötelező munkabaleseti nyilvántartást vezetni.
A következő változás már komoly plusz odafigyelést vár el minden munkáltatótól, akinek a területén súlyos munkabaleset történik. Ebben az esetben haladéktalanul meg kell győződnie arról, hogy megállapítható-e, ki a sérült munkáltatója, vagy hogy az adott munkahelyen ki a tényleges munkairányító.
Ha ez nem állapítható meg, akkor annak kell azonnal bejelenteni az OMMF felé a súlyos munkabalesetet, akinek területén a munkavégzés folyt.
A rendelet előírja, hogy súlyos munkabaleset esetén a munkáltató a munkavédelmi felügyelőség megérkezéséig köteles a baleseti helyszínt a mentést követően balesetkori állapotában megőrizni, vagy ha ez további súlyos veszélyhelyzetet idézne elő vagy jelentős anyagi kárral járna, akkor fényképekkel, videofelvétellel vagy más alkalmas módon a balesetkori állapotot dokumentálni kell. Ez egyébként teljesen ésszerű követelmény, a legtöbb munkáltató eddig is így járt el.
Amennyiben a baleset munkaerő-kölcsönzés, kirendelés során következett be, baleset kivizsgálását követően a jegyzőkönyvet a kölcsönbeadó, kirendelő munkáltatónak is meg kell küldeni. Ez szintén így ésszerű, jó ha tud a munkavállalója balesetéről.
A hónap utolsó napjain történt balesetek esetén sokszor okozott nehézséget, hogy a jegyzőkönyvet a következő hónap 8-ig kell beküldeni. A 8 napból eleve legalább két nap a hétvége, ezenkívül ha a sérült kórházban van (márpedig súlyos baleset esetén szinte mindig ott van) még a meghallgatása is nehézkes. A rendelet most már súlyos munkabaleset esetén lehetővé teszi, hogy a határidő indokolt esetben 30 nappal meghosszabbítható.
Súlyos munkabaleset esetén azért nehezedik is az élet, mert ezután már nemcsak a munkabaleseti jegyzőnyvet kell beküldeni, hanem másolatban mellékelni kell a munkáltatói balesetvizsgálat teljes dokumentációját, különösen:
a) a meghallgatási jegyzőkönyveket,
b) a szakmai képzettséget igazoló dokumentumot,
c) a kezelési jogosultságot igazoló dokumentumot,
d) az egészségügyi alkalmasságot igazoló dokumentumot,
e) az üzembe helyezést dokumentáló iratot,
f) időszakos biztonsági felülvizsgálatot dokumentáló iratot,
g) a kockázatértékelést dokumentáló iratot,
h) fényképfelvételeket, videófelvételeket,
i) a belső szabályzatok vonatkozó részeit.
Pontosították a veszélyes munkaeszközök jegyzékét, a megfogalmazásbeli változásokon kívül legfontosabb újdonság, hogy két berendezéscsoportot külön is nevesítettek:
Hordozható patronos rögzítő- és egyéb összekapcsoló gép. (pl. szegbelővő)
Személyszállításra használt folyamatos szállítóberendezések.
A rendelet 2. számú melléklete határozza meg a munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételeit, ennek legfontosabb újdonsága, hogy a korábbi TEÁOR '03 szerinti ágazati számjeleket és megnevezéseket TEÁOR '08 szerintire frissítették.
Ezenkívül a munkáltató köteles a munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának szempontjából a besorolását veszélyességi osztály vagy létszám kategória megváltozásakor módosítani és a besorolás megfelelőségét évenként felülvizsgálni, valamint mindezt írásban dokumentálni.
Eddig nem kellett a besorolást évente felülvizsgálni, de ezután már ezt írásban dokumentálni is kell. (Ezt nem kell sehová beküldeni, csak fűzze le a munkavédelmi dokumentációk közé.)
A felülvizsgálatot legcélszerűbb a kockázatértékelés alkalmával megtenni, akkor tud benne segíteni a munkavédelmi szakember is.
A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során a munkáltatónak bizonyítania kell a besorolás helyességét, az alapul vett adatok valódiságát, továbbá a munkavédelmi szakember előírt óraszámban történő foglalkoztatását.
Kling Péter
munkavédelmi szakmérnök
A TEÁOR '08 alkalmazása miatt a 2. számú mellékletet, a "Munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételei" aktualizáni kellett, mert az "Ágazati számjel" és a "Gazdasági tevékenység megnevezése" megváltozott.
Legfontosabb újdonsága azonban, hogy teljesen megújul a munkabaleseti jegyzőkönyv, valamint a kitöltési útmutatója is. Szerencsére ez csak 2011. január 1-jétől lép hatályba, ezért a munkáltatóknak még nem kell vele foglalkozniuk, de a munkavédelmi szakemberek jól teszik, ha elkezdenek ismerkedni az új jegyzőkönyvvel.
Nézzük a már most hatályos előírásokat!
Korábban a munkabaleseti nyilvántartást minden területileg elkülönült szervezeti egységnél külön-külön vezetni kellett (és a székehlyen összesítve is), de ezután ahol időszakosan és rövid időtartamban történik a munkavégzés, (különösen a kizárólag irattárolásra, műszeres vagy egyéb ellenőrzésre szolgáló egységnél, telephelyen) nem kötelező munkabaleseti nyilvántartást vezetni.
A következő változás már komoly plusz odafigyelést vár el minden munkáltatótól, akinek a területén súlyos munkabaleset történik. Ebben az esetben haladéktalanul meg kell győződnie arról, hogy megállapítható-e, ki a sérült munkáltatója, vagy hogy az adott munkahelyen ki a tényleges munkairányító.
Ha ez nem állapítható meg, akkor annak kell azonnal bejelenteni az OMMF felé a súlyos munkabalesetet, akinek területén a munkavégzés folyt.
A rendelet előírja, hogy súlyos munkabaleset esetén a munkáltató a munkavédelmi felügyelőség megérkezéséig köteles a baleseti helyszínt a mentést követően balesetkori állapotában megőrizni, vagy ha ez további súlyos veszélyhelyzetet idézne elő vagy jelentős anyagi kárral járna, akkor fényképekkel, videofelvétellel vagy más alkalmas módon a balesetkori állapotot dokumentálni kell. Ez egyébként teljesen ésszerű követelmény, a legtöbb munkáltató eddig is így járt el.
Amennyiben a baleset munkaerő-kölcsönzés, kirendelés során következett be, baleset kivizsgálását követően a jegyzőkönyvet a kölcsönbeadó, kirendelő munkáltatónak is meg kell küldeni. Ez szintén így ésszerű, jó ha tud a munkavállalója balesetéről.
A hónap utolsó napjain történt balesetek esetén sokszor okozott nehézséget, hogy a jegyzőkönyvet a következő hónap 8-ig kell beküldeni. A 8 napból eleve legalább két nap a hétvége, ezenkívül ha a sérült kórházban van (márpedig súlyos baleset esetén szinte mindig ott van) még a meghallgatása is nehézkes. A rendelet most már súlyos munkabaleset esetén lehetővé teszi, hogy a határidő indokolt esetben 30 nappal meghosszabbítható.
Súlyos munkabaleset esetén azért nehezedik is az élet, mert ezután már nemcsak a munkabaleseti jegyzőnyvet kell beküldeni, hanem másolatban mellékelni kell a munkáltatói balesetvizsgálat teljes dokumentációját, különösen:
a) a meghallgatási jegyzőkönyveket,
b) a szakmai képzettséget igazoló dokumentumot,
c) a kezelési jogosultságot igazoló dokumentumot,
d) az egészségügyi alkalmasságot igazoló dokumentumot,
e) az üzembe helyezést dokumentáló iratot,
f) időszakos biztonsági felülvizsgálatot dokumentáló iratot,
g) a kockázatértékelést dokumentáló iratot,
h) fényképfelvételeket, videófelvételeket,
i) a belső szabályzatok vonatkozó részeit.
Pontosították a veszélyes munkaeszközök jegyzékét, a megfogalmazásbeli változásokon kívül legfontosabb újdonság, hogy két berendezéscsoportot külön is nevesítettek:
A rendelet 2. számú melléklete határozza meg a munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételeit, ennek legfontosabb újdonsága, hogy a korábbi TEÁOR '03 szerinti ágazati számjeleket és megnevezéseket TEÁOR '08 szerintire frissítették.
Ezenkívül a munkáltató köteles a munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának szempontjából a besorolását veszélyességi osztály vagy létszám kategória megváltozásakor módosítani és a besorolás megfelelőségét évenként felülvizsgálni, valamint mindezt írásban dokumentálni.
Eddig nem kellett a besorolást évente felülvizsgálni, de ezután már ezt írásban dokumentálni is kell. (Ezt nem kell sehová beküldeni, csak fűzze le a munkavédelmi dokumentációk közé.)
A felülvizsgálatot legcélszerűbb a kockázatértékelés alkalmával megtenni, akkor tud benne segíteni a munkavédelmi szakember is.
A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során a munkáltatónak bizonyítania kell a besorolás helyességét, az alapul vett adatok valódiságát, továbbá a munkavédelmi szakember előírt óraszámban történő foglalkoztatását.
Kling Péter
munkavédelmi szakmérnök
Egy-egy kérdést alapul véve vezet el a megoldásig
Az Amazon titkai – hogyan viszonyul a cég a szervezeti kultúrához, a vezetéshez?