A sikertelen állásinterjú öt jele

Alexandra egy fővárosi nyelviskola recepciós-asszisztensi pozícióját pályázta meg nemrégiben. Ám miután minden igyekezete ellenére néhány perces csúszással érkezett meg az állásinterjúra, már az ajtóban közölték vele, inkább ne is fáradjon. Ugyanis feleslegesen jött, ha eleve késik... Ebben a helyzetben egyértelmű, hogy sajnos nem sikerült az állásinterjú, de már a kapcsolatfelvétel sem. Sőt, vannak olyan interjúztatók, akik már a sikertelen állásinterjú után tudatják a pályázóval, hogy "sajnos nem Önt keressük." De ez azért ritka.

Bonyolultabb a helyzet, ha a pályázó látszólag sikeresen vette az akadályokat, jónak értékelte "szereplését" és már "elkönyveli magában a győzelmet", mégsem ő kapja meg a kiszemelt munkát. "Az álláskeresők gyakran értékelik az interjút követően sikeresnek az ott történteket - így sajnos a csalódásból és a kudarcélményekből is bőven kijut nekik, ha téves következtetéseket vonnak le az állásinterjúkból"- mondta el Lakatos Zsuzsanna, a HR Evolution ügyvezető igazgatója.

Milyen interjúztatói viselkedésből vagy óvatlan elszólásokból következtethetünk tehát arra, hogy a következő fordulóról vagy épp a pozitív eredményről szóló értesítés helyett - jobb esetben- elutasító választ kapunk? (Rosszabb esetben csak múlnak és múlnak a napok vagy hetek, mindenféle konkrét visszajelzés nélkül…) Összegyűjtöttünk néhány mozzanatot, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy nem mi leszünk a befutók.

1. Rövid a beszélgetés.

Mindenképp rossz jel, ha túlságosan hamar ér véget az állásinterjú.

2. Nem kíváncsi a HR-es a pályázóra

Szintén árulkodó jel, ha az egyébként profi és felkészült HR-tanácsadónak vagy interjúztatónak szemlátomást nehezére esik a beszélgetés. Ilyenkor türelmetlenné, kapkodóssá és kicsit sürgetővé is válik a magatartása, ezzel óhatatlanul is azt üzenve, hogy itt az ideje továbblépnie, már a következő jelölthöz. Hasonlóan Alexandra példájához, könnyen előfordulhat, hogy az épp vele szemben ülő pályázó is csak "töltelék": méghozzá a szintén ugyanarra a pozícióra pályázó, ígéretesebb jelöltek még hatékonyabb prezentálására a megbízó cég felé.

3. Nem hagy teret a pályázónak a kibontakozásra

Jelzésértékű a pályázóra nézve az is, ha kissé féloldalasra, kiegyensúlyozatlanra sikeredik az állásinterjú szerkezete. Ilyenkor az interjúztató látszólag valóban kíváncsi a jelöltekre, de nem hagy teret az álláskeresőknek a kibontakozásra. Rendre kimarad például az interjú azon "blokkja", amelyben épp a pályázók tehetnék fel az őket a céggel kapcsolatban leginkább foglalkoztató kérdéseket. Így aztán el sem hangzik az interjún a bűvös "Felmerült-e Önben az interjú során valamilyen kérdés a céggel, a megpályázott állással kapcsolatban?"kérdés.

4. Nem válaszolja meg a pályázói kérdéseket

Előfordulhat ugyanakkor, hogy a pályázót viszont érdekelné néhány, a céggel vagy a megpályázott állással kapcsolatos információ és maga veti fel, hogy kérdései lennének a témában. Ám amennyiben nem neki szánják a megpályázott pozíciót, a konkrét tények helyett többnyire kitérő, általános vagy jobbára semmitmondó válasz érkezik az interjúztatótól. Például az, hogy "ez a kérdés most (még) nem időszerű" vagy az, hogy a "kiválasztásnak ebben a stádiumában erről sajnos nem tudunk információt adni."

5. Személytelen búcsú

A személytelen búcsú szinte majdnem minden esetben arról árulkodik, hogy az állásinterjú nem sikerült. Ilyenkor gyakori például a közhelyes "Majd értesítjük" formula - méghozzá a kiválasztás további fordulóival kapcsolatos információk ismertetése nélkül.