A számvevők szerint nő az szja-bevételek jelentősége

A számvevők szerint nő az szja-bevételek jelentősége

Magyarország.hu
2004. július 29., csütörtök
A csökkenő vámbevételek és a változó áfa-bevételek miatt a korábbinál is nagyobb jelentősége lesz a személyi jövedelemadó (szja) bevételeknek - mondta Bihary Zsigmond csütörtökön. Az Állami Számvevőszék főigazgatója a személyi jövedelemadózás és a Munkaerő-piaci Alap számvevőszéki vizsgálatának eredményét ismertette.

A főigazgató az szja-bevallási és -visszaigénylési rendszer számvevőszéki ellenőrzéséről elmondta: az APEH folyamatosan fejleszti ugyan adminisztratív és informatikai rendszerét, ennek ellenére vannak még hézagok. Bihary Zsigmond hozzátette: a Pénzügyminisztériumtól erősebb felügyeleti kontrollt várnak el, mivel például a tárca a számvevőszéki jelentésből tudta meg, hogy van olyan jogszabály, amelyet az APEH és a minisztérium máshogy értelmez.

Gyakori az adatszolgáltatás elmulasztása

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megállapította, hogy az APEH mulasztási, bírságolási gyakorlata nem készteti az adatszolgáltatókat a törvényben megfogalmazott kötelezettségeik pontos és időbeni teljesítésére. A hivatal az adatszolgáltatókon belül az adókedvezményre jogosító igazolást kiállító szervezetek ellenőrzését 2001 és 2002 között megnégyszerezte, erre 544 esetben került sor. Az adatszolgáltatás elmulasztását 2001-ben az ellenőrzések 59 százalékánál, 2002-ben pedig 41 százalékánál állapították meg.

Az ellenőrzési megállapítások hasznosítása mellett az ÁSZ javasolta a pénzügyminiszternek, hogy vizsgáltassa felül a törvényben meghatározott adatszolgáltatások körét és tartalmát, és tegyen javaslatot a jogszabály módosítására az egyszerűsített ellenőrzések érdekében. Javasolták továbbá, hogy a pénzügyminiszter olyan törvénymódosítást kezdeményezzen, amely a mulasztási bírság felső összeghatárát megemeli.

Módosítani kell a Munkaerő-piaci Alapot szabályozó rendeletet

Az Állami Számvevőszék főigazgatója arról is beszélt: az ÁSZ javasolja a Munkaerő-piaci Alap kezelését és felhasználását szabályozó miniszteri rendelet aktualizálását, a jelenlegi folyamatokhoz való igazítását. A számvevők jelentése szerint még nem történt meg az ellátó, a támogató és a szolgáltató tevékenység jogszabályi hátterének átfogó jellegű módosítása Magyarország európai uniós csatlakozását követően. Az ÁSZ a Munkaerő-piaci Alap tavalyi működését, az uniós csatlakozás előkészítésének az alapot érintő mozzanatait vizsgálta.

A számvevőszéki jelentés javasolja a megváltozott munkaképességűek foglakoztatási támogatására és a képzési alaprészre vonatkozó szabályozások felülvizsgálatát, a követelmények kialakítását és a teljesítések ellenőrzését. A Foglakoztatási Hivatal nem rendelkezik az informatikai rendszerek működtetéséhez elengedhetetlen biztonsági szabályzatokkal - áll a jelentésben.

A jelentés fejlesztési és képzési alaprészekre vonatkozó megállapításai szerint az e részekre vonatkozó törvény és végrehajtási rendelet hiányos, nem egyértelmű, ezért alkalmazása ellentmondásos volt. A keretek közel 98 százalékát egyedi döntés alapján fizették ki, és előzőleg nem értékelték a támogatandó szervezetek alkalmasságát. A késedelmes elbírálás miatt a keretek felhasználása több hónapos csúszással kezdődött meg, tavaly a kifizetések 60 százaléka decemberre maradt.