Akár százezren is lehetnek a kölcsönzött dolgozók

A közlemény szerint az SZTMSZ és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) közös rendezvényén azt vitatták meg, hogyan lehet átültetni a nemzeti jogrendekbe a munkaerő-kölcsönzésről szóló európai uniós irányelvet.

Zsoldisné Csaposs Noémi, az SZTMSZ elnöke hangsúlyozta: a magyarországi alacsony foglalkoztatási rátát hatékonyan javíthatná az atipikus foglalkoztatási formák - így a munkaerő-kölcsönzés, az alkalmi és részmunkaidős foglalkoztatás, valamint a távmunka és a munkakör-megosztás - elterjedése.

Kifejtette: a munkaerő-kölcsönzés jogszabályi hátterére vonatkozó uniós irányelvet 2011. december 5-ig kell átültetniük saját jogrendjükbe a tagállamoknak, ez is segíthet abban, hogy a munkahelyteremtés egyik leggyorsabb és leghatékonyabb módja legyen az atipikus foglalkoztatás.

Zsoldisné Csaposs Noémi szerint Magyarországon a vállalatok csak most kezdik felismerni az atipikus foglalkoztatásban rejlő lehetőségeket, mivel a költségek csökkentése, a versenyképesség és a rugalmasság megtartása érdekében egyre több munkaadó keres a hagyományos foglalkoztatási formáktól eltérő megoldásokat.

A szakember úgy vélekedett: egyre többen felismerik, hogy a mostani gazdasági helyzetben - amikor még nem lehet tudni, hogy valóban vége van-e a válságnak - a kölcsönzött munkavállalók alkalmazása kevésbé kockázatos és rugalmasabb megoldás. Ezek az időszaki megoldások nem helyettesítik ugyan az állandó munkahelyeket, de legalább olyan új álláshelyeket teremtenek, amelyeket például túlórákkal vagy más módon oldottak volna meg a cégek - mondta az SZTMSZ elnöke. Hozzáfűzte: az atipikus foglalkoztatási formák közül a munkaerő-kölcsönzés a legnépszerűbb.

Az SZTMSZ-en keresztül 2010 első félévében összesen 60.000-65.000 munkavállalót kölcsönöztek különböző cégeknek, Magyarországon jelenleg összesen 80.000-100.000-re tehető a kölcsönzött foglalkoztatottak létszáma - mondta Zsoldisné Csaposs Noémi.

Azt is hangsúlyozta: a munkaerő-kölcsönzés abban is segíthet, hogy a tartósan munkanélküliek visszakerüljenek a munkaerő-piacra. Ahhoz, hogy valóban ki lehessen aknázni a rugalmas foglalkoztatási formák előnyeit, át kell formálni a jogi szabályozást, és egyértelműbbé kell tenni több, egyelőre kevésbé szabályozott területet.

A BusinessEurope képviseletében Borosné Bartha Terézia elmondta: 1996 és 2006 között 1,5 millióról 3,3 millióra nőtt Európában a kölcsönzött munkaerő létszáma, 2007-ben pedig már 3,8 millió ilyen munkavállalót tartottak számon.

Kiemelte: a munkaerő-kölcsönzés lehetővé teszi, hogy a munkáltatók alkalmazkodjanak a megváltozott gazdasági és konjunkturális körülményekhez.

Borosné Bartha Terézia hangsúlyozta: az uniós irányelv átültetésénél prioritás, hogy a jelenlegi korlátozásokat megszüntessék, és hogy a munkaerő-kölcsönzés megfeleljen az ipar szükségleteinek, írják közleményükben.