Alacsonyabb pozícióval is beérik a felső vezetők
Az utóbbi hónapokban jóval több felső vezető keres állást, mint a válságot megelőző időben. Nem könnyű azonban elhelyezkedniük, mert kvalifikáltságuk miatt sokszor nem alkalmazzák őket, így kénytelenek alacsonyabb presztízsű vagy kisebb fizetéssel, illetve kevesebb kihívással járó feladatköröket is elvállalni.
A válság óta sokkal több az állástalan felső vezető. Egy-egy szenior vezetői pozícióra akár 70 százalékkal is több pályázat érkezik - derül ki a Világgazdaság körképéből.
A szembeszökő változás oka lehet, hogy kevesebb foglalkoztatottnak kevesebb vezető kell, de a gyártó cégek jelentős része is visszafogta a termelést, így létszámot csökkentettek, tehát megszűntek bizonyos vezetői pozíciók. Ezzel párhuzamosan kevesebb felső vezetői pozíciót hirdetnek meg a cégek, így egy szűk álláskínálatra sokkal nagyobb kereslet jelentkezik.
Ezt a munkaerőt kereső vállalatok nagyon jól ki is használják, hiszen jóval több jól kvalifikált jelentkező közül választhatnak, mint a válság előtt, és sokkal keményebb feltételeket szabhatnak - mutatott rá a lapnak Sághy András, a Kienbaum vezetői tanácsadó cég magyarországi ügyvezető igazgatója.
Mint mondta, megfigyelhető az a tendencia, hogy alacsonyabb presztízsű vagy kisebb fizetéssel, illetve kevesebb kihívással járó feladatköröket is elvállalnak az álláskereső felső vezetők, főleg, ha már sok idő eltelt az elbocsátásuk óta.
Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) elnökének azonban vannak olyan tapasztalatai is, hogy a cégek gyakran nem szívesen veszik fel őket ilyen helyzetben. Esetenként túlképzettnek találják őket, illetve úgy gondolják, nagyobb a veszélye, hogy egy jobb lehetőség miatt a válság után otthagyja a céget a pozícióhoz túlképzett felső vezető.
A szakemberek azt is elmondták, hogy a válság átírja a munkaerő-piaci struktúrákat is. Vagyis elképzelhető, hogy a válság után nem töltik fel újból azt a vezető pozíciót, amit a válság miatt szüntettek meg, vagy lehet, hogy érintetlenül hagyják a vezetői pozíciók válság miatti összevonását is. A recesszió ugyanakkor a vezetők gondolkozását is megváltoztatta: lojálisabbá válhatnak, s a válság elmúltával sem hagynak majd ott egy olyan céget, ahol esetleg alacsonyabb a fizetésük, vagy alacsonyabb pozícióban vannak - olvasható a Világgazdaságban.
A szembeszökő változás oka lehet, hogy kevesebb foglalkoztatottnak kevesebb vezető kell, de a gyártó cégek jelentős része is visszafogta a termelést, így létszámot csökkentettek, tehát megszűntek bizonyos vezetői pozíciók. Ezzel párhuzamosan kevesebb felső vezetői pozíciót hirdetnek meg a cégek, így egy szűk álláskínálatra sokkal nagyobb kereslet jelentkezik.
Ezt a munkaerőt kereső vállalatok nagyon jól ki is használják, hiszen jóval több jól kvalifikált jelentkező közül választhatnak, mint a válság előtt, és sokkal keményebb feltételeket szabhatnak - mutatott rá a lapnak Sághy András, a Kienbaum vezetői tanácsadó cég magyarországi ügyvezető igazgatója.
Mint mondta, megfigyelhető az a tendencia, hogy alacsonyabb presztízsű vagy kisebb fizetéssel, illetve kevesebb kihívással járó feladatköröket is elvállalnak az álláskereső felső vezetők, főleg, ha már sok idő eltelt az elbocsátásuk óta.
Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) elnökének azonban vannak olyan tapasztalatai is, hogy a cégek gyakran nem szívesen veszik fel őket ilyen helyzetben. Esetenként túlképzettnek találják őket, illetve úgy gondolják, nagyobb a veszélye, hogy egy jobb lehetőség miatt a válság után otthagyja a céget a pozícióhoz túlképzett felső vezető.
A szakemberek azt is elmondták, hogy a válság átírja a munkaerő-piaci struktúrákat is. Vagyis elképzelhető, hogy a válság után nem töltik fel újból azt a vezető pozíciót, amit a válság miatt szüntettek meg, vagy lehet, hogy érintetlenül hagyják a vezetői pozíciók válság miatti összevonását is. A recesszió ugyanakkor a vezetők gondolkozását is megváltoztatta: lojálisabbá válhatnak, s a válság elmúltával sem hagynak majd ott egy olyan céget, ahol esetleg alacsonyabb a fizetésük, vagy alacsonyabb pozícióban vannak - olvasható a Világgazdaságban.
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek


Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon