Alkotmányellenes az indoklás nélküli elbocsátás

Az Ab egyhangú határozatban alkotmányellenesnek mondta ki a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénynek azt a szabályát, amely a munkáltató számára lehetővé teszi a köztisztviselők indokolás nélküli felmentését. Az alkotmánysértő rendelkezést a testület a határozat közzétételét követő nappal semmisítette meg.

Az Alkotmánybíróság a döntésről szóló közleményében utalt arra, hogy korábban, 2011 februárjában hozott határozatában megállapította, alkotmányellenes a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján foglalkoztatott személyek indokolás nélküli felmentésének lehetősége. A mostani határozatában az Ab kimondta: a korábban kifejtett alkotmányossági indokok alapján a munkáltató részére biztosított korlátlan felmentési jogkör a köztisztviselők esetében is alkotmányellenes. Az indokolás nélküli felmentés lehetősége a köztisztviselők esetében is sérti ugyanis a jogállamiság elvét, a munkához való jogot, a közhivatal viseléséhez való jogot, a bírósághoz fordulás jogát, valamint az emberi méltósághoz való jogot.

Az Alkotmánybíróság most sem vitatta, hogy az államszervezet hatékony működése indokolhatja a közszolgálati jogviszonyban álló tisztviselők felmentési lehetőségének könnyítését a korábbi szabályozáshoz képest. Ennek azonban álláspontja szerint nem lehet módja a munkáltatói jogok gyakorlójának korlátlan döntésre való felhatalmazása.

Mint írták, a megsemmisítés időpontjának meghatározásakor az Ab figyelemmel volt arra, hogy - szemben a kormánytisztviselői jogviszonyra vonatkozó szabályozással - a köztisztviselői jogviszony megszüntetése az indokolás nélküli felmentést lehetővé tevő rendelkezés megsemmisítésével átmenetileg sem marad szabályozatlan.

A Fidesz ügyvezető alelnöke az MTI-nek azt mondta, megkeresik az alkotmányos megoldást. Kósa Lajos emlékeztetett , hogy a testület már korábban alkotmányellenesnek minősítette a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentéséről szóló rendelkezéseket, így várható volt, hogy a köztisztviselők esetében is így dönt.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint ha az Alkotmánybíróság döntése az állampolgárokra nézve kötelező, akkor a jogalkotókra is az. A kisebbik kormánypárt közölte, pontosan tanulmányozni kívánják az Alkotmánybíróság döntését, s ennek megfelelően rendezik majd a kérdést.

Az MSZP arra szólítja fel a kormányt és a köztisztviselőket alkalmazó önkormányzatokat, hogy azonnal állítsák le a kormánytisztviselők és a köztisztviselők indoklás nélküli elbocsátását.

Az LMP üdvözölte a keddi döntést. Szilágyi Péter, a párt országgyűlési képviselője elmondta: az Ab döntése arra figyelmezteti a Fideszt, hogy a készülő új alaptörvény ellenére sem vonhatja ki magát a jelenlegi alkotmány hatálya alól. A politikus szerint az Alkotmánybíróság olyan állításokkal támasztotta alá egyhangúlag hozott határozatát, amelyeket az LMP is hangsúlyozott a jogszabály elfogadása előtti vitában.

Hozzátette: azt várják a kormánypártoktól, hogy a jövőben tartózkodjanak az alkotmányellenesnek minősített elbocsátási forma alkalmazásától, illetve dolgozzanak ki egy megfelelő eszközt az így elbocsátott dolgozók kárpótlására. A Jobbik aggodalmai beigazolódásaként, megnyugvással veszi tudomásul az Alkotmánybíróság döntését.