Atipikus munkavállalási formák - nemcsak a távmunka

Atipikus munkavállalási formák – nemcsak a távmunka 2003. október 28. " class="kapcsszoveg">Borbély Tibor Az EU és az ILO szerint a jövőben kialakított munkahelyek jelentős része már nem az Európában megszokott, munkajogi védelemmel körülbástyázott állás lesz. hirdetés Az atipikus munkavállalást idehaza hajlamosak vagyunk az otthonról végezhető munka fogalmával összekötni, holott ennél sokkalta kiterjedtebb gyűjtőfogalomról van szó. Széles értelemben véve az Európai Unió dolgozóinak közel fele csak így kap (vagy vállal) munkát. A non-standard, tehát atipikus besorolású foglalkoztatás kategóriájába szájunk íze és statisztikai felkészültségünk alapján számos munkavállalási forma tartozhat. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) pedig napirendjén szerepelteti a tradicionális és az atipikus munkavállalás statisztikai fogalmainak újraértelmezéseit. Nem tipikus foglalkoztatási formák• Részmunkaidős munkavállalás (4, 6 órás vagy ettől eltérő munkaidővel) • Bedolgozói munkák • Távmunka • Önfoglalkoztatás • Határozott idejű munkaszerződéssel történő foglalkoztatás • Regisztrált munkanélküli foglalkoztatása alkalmi munkavállalói kiskönyvvel • Munkaszerződés helyett megbízásos szerződéssel történő foglalkoztatás • Állami támogatással létrejövő határozott idejű munkaviszonyok (bértámogatás, közmunka, közhasznú munka, közcélú munka) Rugalmas vagy kiszolgáltatott? A flexibilis munkavállalási formák alkalmazásakor fennáll a törékeny foglalkoztatás veszélye: ebben az esetben a munkavállaló nagyon kiszolgáltatott a tőkének, a vállaltvezetésnek. Ezért az elemzők többek között arra is keresik a választ, hogy a munkavállalók jó értelemben vett flexibilitása mikor és hogyan fordul át a valódi kölcsönös alkuhelyzetből a dolgozó érdekeinek megsértésébe. Álságos ígéret lehet például az Európai Unió egyik pontján bezárt gyár dolgozóinak felajánlani, hogy jövő héttől folytassák tevékenységüket valamelyik új tagállam területén. Ebben az esetben aligha a munkavállalók flexibilitásával van probléma. A bejelentetten minimálbérért, de valójában a zsebbe juttatással kiegészítve jóval többért tevékenykedő dolgozó szociális jogai is erősen sérülnek. Hiszen betegsége vagy nyugdíjazása esetén csak a bejelentett összeg után juthat táppénzhez vagy nyugellátáshoz. Az ILO az atipikus foglalkoztatás témájában kifejezetten gyűjti ezeket a sérülékeny, tehát a munkavállaló kiszolgáltatottságán alapuló munkavégzéseket. Az Európai Unióval közösen azt az álláspontot képviseli, hogy a túlságosan kiszolgáltatott, szociális jogaitól részben megfosztott dolgozó aligha lehet stabil alap egy régió versenyképességének hosszú távú fejlesztésében. Magyarország még az elején Magyarországi méretekben is jelentős problémát okoznak a sérülékeny munkahelyek. A munkaügyi kormányzat által meghirdetett önfoglalkoztatói munkavállalási forma feltételrendszerének kialakítása az ebben érintett réteget védené, ha végre elkészülne. A munka törvénykönyvének (Mt.) legutóbbi ilyen irányú módosítása, nem jelentett mást, mint a foglalkoztató-foglalkoztatott, illetve megbízó-megbízott viszony már fennálló és jogszabályba foglalt munkajogi és polgári jogi különállásának deklarálását. A polgárjogi szabályozás alá tartozó megbízott például nem kaphat társadalombiztosítási ellátást megbízási szerződése után. Ha valaki foglalkoztatott, de munkajogilag nem védett, csorbulnak a szociális jogai. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) a kezdetekben azonban a szociális jogokon kívül ennél jóval többet ígért az atipikus munkavállalás, az önfoglalkoztatottak munkajogi védettségének kialakításakor. ILO fogalmak • Decent work: tisztességes, becsületes munka • Formal workplace: munkajogilag és szociálisan védett munkahely • Informal workplace: szociális védelemben nem részesülő munkahely (nem feltétlenül illegális munka!) • Atipikus foglalkoztatás: a megszokott, eddig dominánsan munkaszerződéssel megkötött és szociális jogokkal körülbástyázott munkavállalástól, foglalkoztatástól eltérő munka Informális viszonyok uralma Lehet atipikus a foglalkoztatás akkor is, ha a munkavállalót megilletik mindazok a szociális jogok, amelyeket a tipikus módon foglalkoztatott kollégái élveznek. Ennek egyszerű példája a hat órában munkaszerződéssel foglalkoztatott részmunkaidős dolgozó. A hazai gyakorlatban azonban gyorsan összemosódik a „Moszkva téri emberpiac" és az informális foglalkoztatottság. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet kidolgozás alatt álló statisztikai fogalmi rendszerében az informális nem azonos a nálunk fekete munkavállalásnak hívott, társadalombiztosítási bejelentés nélküli napszámmal. Ezen messze túlmutatva azokat a munkahelyeket is ide sorolja, ahol nem érvényesül kellő módon a gyengébbik fél, a munkavállaló védelme. Végül is tehát mind az EU, mind az ILO statisztikusai azon dolgoznak, hogy utolérjék a valóságot, olyan adatközlést építsenek ki, amely a valósághoz hívebb képet közvetít a foglalkoztatás átalakuló formáiról.