Az állami alkalmazottak bérezése és juttatásai Magyarországon

Közigállás

A közalkalmazotti jogviszony rövidítése a közigállás, amely a közszolgálati dolgozók jogi státuszát jelenti Magyarországon. A közigállásba tartozó munkakörök általában az állami szerveknél, közintézményeknél, önkormányzatoknál találhatók. A közigállású dolgozók jogállása és munkakörülményei a köztisztviselők és a közalkalmazottak jogszabályainak szabályozása alá tartoznak. A KÖZIGÁLLÁS portál által közzétett állásajánlatokra bárki pályázhat, aki megfelel a hirdetésben megadott feltételeknek.

Pedagógus bértábla

A pedagógus bértábla a pedagógusok fizetésének meghatározására szolgáló rendszer. Magyarországon 2023-ban a pedagógusok fizetésének kiszámításához a 2014-ben bevezetett alapilletményt veszik figyelembe, amit 101.500 Ft-ban határoztak meg korábban. A pedagógusokat öt fizetési kategóriába sorolják: gyakornok, II., I. és mesterpedagógus, kutatótanár. Minden kategóriához tartozik egy besorolási fokozat és szorzószám, amelyekkel az alapilletményt meg kell szorozni az alapbér meghatározásához. Az alapbérhez különböző pótlékok is járnak, mint pl. az ágazati szakmai pótlék, vezetői pótlék, osztályfőnöki pótlék és helyettesítési díj.

2023-tól a pedagógusok minimális, kezdő havi fizetése bruttó 391.248 Ft, amely a garantált bérminimumból és az ágazati szakmai pótlékból áll össze. A garantált bérminimum +14%-os béremelést kapott, míg az ágazati szakmai pótlék 20%-ról 32%-ra nőt. Nettóban 260.180 Ft-ot kap kézhez a pedagógus.

A 2023 évi tanári bértábla a pedagógusok illetményét szabályozza, amely összegek a minimális és maximális határ között változnak. Az alapilletményt különböző fizetési kategóriákhoz és besorolási fokozatokhoz kapcsolódóan állapítják meg. Ezek a szabályozások határozzák meg, hogy mennyit keres egy tanár 2023-ban.

Besorolási bér

A besorolási bér a közigazgatásban dolgozó köztisztviselők és kormánytisztviselők alapilletménye, amely függ az álláshely besorolási kategóriájától, a besorolási fokozattól és az illetményalaptól.

A köztisztviselői bértábla

A köztisztviselői bértábla (kttv bértábla) a köztisztviselők fizetésének meghatározására szolgáló rendszer, amelyet a Köztisztviselők jogállásáról szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) szabályoz. A köztisztviselői bértábla a Kttv. alapján a köztisztviselők fizetésének meghatározására szolgáló rendszer, amely szabályozza a köztisztviselők besorolását a bérrendszerekbe, valamint a bérkomponensek meghatározását. A kttv bértáblában szereplő adatok alapján határozzák meg a köztisztviselők fizetését, amelynek mértéke az adott köztisztviselő besorolásától és munkakörétől függően változó. A 2023-as köztisztviselői bértábla tíz besorolási osztályból és tizenhét fizetési fokozatból épül fel. A besorolási osztályt a munkakör betöltésére előírt legmagasabb iskolai végzettség vagy szakképesítés határozza meg. A fizetési fokozatot a közszolgálatban eltöltött idő alapján állapítják meg.

A 2023-as évre vonatkozó köztisztviselői bértábla 38.650 Ft-os illetményalapra épül, amely 2008 óta változatlan. A bérek emelkedése a szorzók változtatásán keresztül valósul meg, azonban 2023-ban a szorzók is a régiek, így a bérek tekintetében nem várható változás. Az alacsonyabb besorolású dolgozók azonban megkapják a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésével járó béremelést. A közalkalmazotti bértáblára is ugyanez vonatkozik.

Jubileumi jutalom

A közalkalmazotti jubileumi jutalom a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) alapján jár azoknak, akik legalább 25, 30, vagy 40 évet dolgoztak ugyanazon munkáltatónál közalkalmazottként. A kifizetés feltételeit a jogszabály határozza meg, és a jogosultság a feltétel bekövetkezésekor automatikusan keletkezik. A jubileumi jutalom mértéke a jogviszony hosszától függ, és a következőképpen alakul: 25 év után 2 havi illetmény, 30 év után 3 havi illetmény, 40 év után pedig 5 havi illetmény. A pótlékokat is be kell számítani az illetménybe. Fontos megjegyezni, hogy a jubileumi jutalom adóköteles jövedelemnek minősül. Az igényt írásban kell benyújtani a munkáltatónak, és ha az nem teljesíti a kötelezettségét, a közalkalmazott jogosult bírósághoz fordulni. Az igény három év alatt évül el.

Ne maradjon le legfrissebb munkaerőpiaci híreinkről! Kövesse portálunkat!