Az EP hatékonyabb jogalkotást akar a munkavállalók tájékoztatására
Állásfoglalást fogadott el csütörtöki brüsszeli plenáris ülésén az Európai Parlament arról, hogy az európai jogalkotást meg kell erősíteni a munkavállalók tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció területén.
A beadvány magyar társszerzője, Kósáné Kovács Magda (MSZP) a voksolás után kiadott nyilatkozatában egyebek között arra mutatott rá, hogy "a globalizáció miatt a munka világában a konfrontatív eszközök egyre szűkebben érvényesíthetők és mint azt a közelmúlt eseményei bizonyítják, előtérbe kerülnek a konzultatív megoldások a különböző munkavállalói érdekek megvédésére".
A néppárti, a szocialista, a liberális és a zöldpárti frakcó támogatásával elfogadott állásfoglalás szerint "felerősödtek az összes tevékenységi területre kiható, a vállalatok, a termelés és a foglalkoztatás szerkezetébe változásokat hozó szerkezetátalakítási, egyesülési, áttelepítési stb. folyamatok", és "a szerkezetváltás és a csoportos létszámcsökkentés különböző esetei rámutattak a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogáról szóló európai jogszabályok lehetséges hiányosságaira".
Az EP felszólítja az Európai Bizottságot, "vizsgálja felül és modernizálja az európai jogalkotás konzultációval és tájékoztatással kapcsolatos vonatkozásait a következetes és hatékony jogi keret biztosítása, a jogbiztonság garantálása, valamint a nemzeti és európai szintek közötti társadalmi párbeszéd fejlesztése érdekében". A képviselők azt is kérik az Európai Bizottságtól, "terjesszen ütemtervet a parlament elé a tájékoztatással és konzultációval kapcsolatos vonatkozások, a csoportos létszámcsökkentés, a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelme terén hatályos európai jogszabályok áttekintéséről és korszerűsítéséről" - idézte a dokumentumot az EP sajtószolgálata.
- Ma önkorlátozásra van szükségük mind a munkavállalóknak, mind a munkáltatóknak, hogy konfliktusos helyzetben meg tudjanak egyezni. Ez mindkét fél érdeke. Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy a tőke ma, ha fenyegetve érzi magát, egyszerűen továbbáll egy másik országba. Az új tagországokat a probléma még jobban fenyegeti, mint a régieket, sőt, a rendszerváltás óta a gazdasági szervezetek elaprózódása miatt náluk a szakszervezeti érdekvédelem sem olyan hatékony, mint korábban. A probléma az unió egészében él, a nemzeti jogalkotásnak azonos elvek szerint változatos eszközökkel kell megoldást találnia - mondta Kósáné Kovács Magda.
A néppárti, a szocialista, a liberális és a zöldpárti frakcó támogatásával elfogadott állásfoglalás szerint "felerősödtek az összes tevékenységi területre kiható, a vállalatok, a termelés és a foglalkoztatás szerkezetébe változásokat hozó szerkezetátalakítási, egyesülési, áttelepítési stb. folyamatok", és "a szerkezetváltás és a csoportos létszámcsökkentés különböző esetei rámutattak a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogáról szóló európai jogszabályok lehetséges hiányosságaira".
Az EP felszólítja az Európai Bizottságot, "vizsgálja felül és modernizálja az európai jogalkotás konzultációval és tájékoztatással kapcsolatos vonatkozásait a következetes és hatékony jogi keret biztosítása, a jogbiztonság garantálása, valamint a nemzeti és európai szintek közötti társadalmi párbeszéd fejlesztése érdekében". A képviselők azt is kérik az Európai Bizottságtól, "terjesszen ütemtervet a parlament elé a tájékoztatással és konzultációval kapcsolatos vonatkozások, a csoportos létszámcsökkentés, a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelme terén hatályos európai jogszabályok áttekintéséről és korszerűsítéséről" - idézte a dokumentumot az EP sajtószolgálata.
- Ma önkorlátozásra van szükségük mind a munkavállalóknak, mind a munkáltatóknak, hogy konfliktusos helyzetben meg tudjanak egyezni. Ez mindkét fél érdeke. Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy a tőke ma, ha fenyegetve érzi magát, egyszerűen továbbáll egy másik országba. Az új tagországokat a probléma még jobban fenyegeti, mint a régieket, sőt, a rendszerváltás óta a gazdasági szervezetek elaprózódása miatt náluk a szakszervezeti érdekvédelem sem olyan hatékony, mint korábban. A probléma az unió egészében él, a nemzeti jogalkotásnak azonos elvek szerint változatos eszközökkel kell megoldást találnia - mondta Kósáné Kovács Magda.
- 2026.11.23Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon