Beindultak a közmunkák: szinte az összes új munkahely támogatott

A 2013. márciusi zárónapon a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 620,1 ezer álláskereső szerepelt, 8,3 százalékkal kevesebb mint az előző hónapban. A legtöbb álláskeresőt továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében találjuk, e két megye a teljes állomány 21,4 százalékát adta.

A férfi álláskeresők száma a márciusi zárónapon mintegy 324,8 ezer fő volt, az állástalanokon belül 52,4 százalékot tettek ki. Iskolai végzettség tekintetében a legfeljebb általános iskolát végzettek 255,4 ezres létszáma az álláskeresőkön belül 41,2 százalékot jelentett a vizsgált hónapban. Középfokú végzettséggel 333,3 ezer (53,7 százalék), felsőfokúval pedig 31,5 ezer fő (5,1 százalék) rendelkezett. A tárgyhónapban 292,0 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, közel egynegyed részük álláskeresési ellátásban, a többség pedig szociális jellegű támogatásban részesült.

Márciusban a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 13,9 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 9,4 százalékos értéket mutatott. A legalacsonyabb értékekkel továbbra is Győr-Moson-Sopron megye rendelkezik, emellett megemlíthető még Budapest, Vas és Pest megye is. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ŐLO) által használt definíció szerinti 15-74 éves munkanélküliek száma 2012. december - 2013. februári mozgó negyedévben 501,9 ezer főt tett ki, amely 11,6 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett.

Egyre nehezebben találnak munkát a pályakezdők

2013. márciusban a nyilvántartásban 73,9 ezer pályakezdő szerepelt, arányuk az összes álláskereső között 11,9 százalékot jelentett. A pályakezdők helyzete sokat romlott tavaly óta: számuk 26,5 százalékkal nőtt az előző évihez képest.

A legtöbb pályakezdő fiatalt Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben tartották nyilván, de e két megye mellett még jelentős a Hajdú-Biharban regisztrált pályakezdő álláskeresők száma is. Megyék között jelentős szóródás tapasztalható az arány vonatkozásában, a legalacsonyabb a fővárosban, Pest, Győr-Moson-Sopron és Zala, míg a legmagasabb Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Tolna megyékben volt. A pályakezdő álláskeresők zárónapi száma a következőképpen oszlik meg a megszerzett legmagasabb iskolai végzettség szerint: 36,6 százalékuknak legfeljebb 8 általános, 19,9 százalékuknak szakiskolai, szakmunkásképző, 14,8 százalékuknak gimnáziumi, 22,1 százalékuknak szakközépiskolai, technikumi, 6,6 százalékuknak felsőfokú iskolai végzettsége volt.

A tartósan, egy éven túl nyilvántartásban lévő álláskeresők száma a zárónapon 178,1 ezer fő volt, az összes állás nélkülihez viszonyított arányuk 28,7 százalékot tett ki.

A tartós álláskeresők arányának legkisebb értékével Győr-Moson-Sopron és Komárom- Esztergom megye rendelkezett a tárgyhónapban. Márciusban a 25 éven aluli korosztályba 98,0 ezer álláskereső tartozott, az 50 éven felüli állástalanok száma 155,9 ezer fő volt. A fiatalabbak 15,8 százalékot, az idősebbek pedig 25,1 százalékot tettek ki az álláskeresők között. A fiatalok közül minden negyedik Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt regisztrálva.

Az idősebb korosztály állás nélkülieken belüli jelenléte leginkább a fővárosra, legkevésbé Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére jellemző.

A regisztrált állástalanok közül minden második (314,5 ezer fő) - iskolai végzettség szerint - szakképzetlen volt. Az országos, 50,7 százalékos szakképzetlenségi szintnél kisebb érték tizenegy megyében mutatkozott.

Kevesebb az először regisztrált munkanélküli

A belépők száma egy hónap alatt 27,7 százalékkal 55,8 ezerre csökkent. Ennek az állománynak egyötödét a főváros és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kirendeltségein jelentkezettek adták.

A belépők között az első alkalommal nyilvántartásba kerültek 6,2 ezres létszáma 11,1 százalékot jelentett. Ez az arány a megyék esetében 6,6 és 19,9 százalék között mozgott.

Az új munkahelyek zöme közmunka

A márciusi hónap folyamán a foglalkoztatók összesen 141,8 ezer üres álláshelyet jelentettek be, amely az előző hónaphoz képest több mint hatszorosára, az előző év márciusához viszonyítva pedig két és félszeresére növekedett. A legtöbb új munkaerőigény Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyéből érkezett, e három területi egység esetében megjelenő álláslehetőségek a teljes kínálat közel 40 százalékát tették ki.

Így összesen 2013. márciusban 167,7 ezer munkaerőigény állt rendelkezésre közvetítésre, amelyből a zárónapon 73,7 ezer állás maradt üres, betöltetlen.

Az újonnan bejelentett munkaerőigények között ismét a támogatott álláshelyek domináltak (91,9 százalék). A vizsgált hónapban az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 130,3 ezer volt, amely mind az előző, mond az előző év azonos hónapjához képest jelentős emelkedést mutatott. A legtöbb támogatott munkaerőigényt Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében találjuk. Kivétel nélkül minden megyében nőtt mindkét bázishoz képest a támogatott állások száma.

A munkáltatók által igényelt 11,5 ezer fős nem támogatott munkaerőigény mennyisége lényegében azonos nagyságrendű volt, mint az előző hónapban. A legtöbb ilyen jellegű munkaerőt Budapesten és Győr-Moson-Sopron, Bács-Kiskun, Komárom-Esztergom megyében igényelték a foglalkoztatók.

A legtöbb munkaerőigény a feldolgozóipar, a kereskedelem, gépjárműjavítás és az építőipar nemzetgazdasági ágból érkezett a tárgyhónapban. A feldolgozóiparon belül továbbra is az élelmiszer-, ital-, dohánytermék gyártás volt a nagyobb számosságú ágazat az újonnan bejelentett nem támogatott álláshelyek vonatkozásában.

Kevesebb a csoportos létszámleépítés

Márciusban tovább csökkent a foglalkoztatók által bejelentett csoportos létszámcsökkentésben érintett munkavállalók száma. A tárgyhónapban 1036 fő volt érintve a döntésbejelentések során, amely az előző hónaphoz képest 9,6 százalékkal, az előző év azonos időszakához viszonyítva pedig 71,9 százalékkal mérséklődött.

A leginkább érintett e tekintetben Pest és Budapest megye volt a tárgyhónapban. Egy eves távlatban Budapest esetében figyelhetünk meg szignifikáns visszaesést. A foglalkoztatók tevékenysége szerint a legtöbb munkavállalót a feldolgozóiparban és a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban találjuk.