Bizonyosság és vezetés

Ez igaz mindenkire, legyen az vezető, beosztott, felnőtt, gyerek. Az a vezető, aki bizonyos abban, amit csinál, és képes határozottan döntést hozni, az értékes. Az a beosztott, aki bizonyos a munkájában, a szakmájában képes egyenletesen jó teljesítményt nyújtani, mert képes látni a különbséget jó és a selejt között, az értékes.

Hogyan teszünk szert bizonyosságra?

A bizonyosság megszerzéséhez képesnek kell lennünk a megfigyelésre. Képesnek kell lennünk megfigyelni a környezetünket, megfigyelni mi működik, mi nem működik. Azt is mondhatjuk, hogy sokkal értékesebb az, ha valaki személyes megfigyelés útján jut tudáshoz, mint ha csak tanítás révén tudná, melyik dolognak milyennek kell lennie.

Hogyan tudja használni ezeket az adatokat egy vezető? Először is, az biztos, hogy elemi érdeke növelni a beosztottak bizonyosságát, azaz tudását. Az is biztos, hogy olyan módszereket kell alkalmaznia, ami biztosítja, hogy képesek legyenek megfigyelni személyesen, megtapasztalni azt, hogy mi az elvárt, mi a jó szint. Ez lenne az a bizonyosság, amit elvárunk ahhoz, hogy hasznos, használható tudásnak minősüljön.

Az olyan dolgok, amelyekkel kapcsolatban megfigyelési nehézségek állnak fenn, mint például szóbeszédben létező szabályok, rejtett standardok, csak kiváltságosoknak elérhető adatok, … stb. mind kívül esnek a bizonyosság határain (nem megismerhetőek, nem megfigyelhetőek).

A tudás és bizonyosság megszerzése érdekében szükséges, hogy képesek legyünk megfigyelni és akarjunk megfigyelni. Minél kevésbé van bizonyossága egy vezetőnek, vagy beosztottnak bármely témával kapcsolatban, annál kevésbé lehetne épelméjűnek mondani abban a témában; még ha ez nagyon keményen hangzik is. Minél bizonytalanabb abban, amit csinál, vagy amit megfigyel, annál kevésbé várhatunk el tőle jó döntést, jó eredményt, éles elméjű hozzáállást. A bizonyosság tehát a megfigyelés tisztaságán, alaposságán múlik.

Ahogy valaki halad előre, úgy fejlődik, úgy fedezi fel, hogy amit először bizonyosságként érzékelt, azon még jelentősen lehet javítani. Épelméjűség és érzékelés, bizonyosság és érzékelés. Tudás és megfigyelés tehát mind ugyanabba a csoportba tartoznak, és ezek között találjuk az épelméjűséget.

Mit tehet hát egy vezető? Mit érdemes tennie egy vezetőnek?

Ahhoz, hogy ütőképes, határozott, nagy bizonyosságú emberei és csapata legyen, először is Ő magának el kell érnie egy olyan bizonyosság szintet, ami lehetővé teszi a számára, hogy azzal a sebességgel és magabiztossággal hozzon döntéseket, ami megfelel a mai kor kihívásának. Ezek után fáradhatatlanul biztosítani kell, hogy a munkatársai tanuljanak és a gyakorlatban is tapasztalatot szerezhessenek abban: mit, hogyan kell jól csinálni; röviden: tudjanak és a tudásukat magabiztosan alkalmazzák is.

Mi történik, ha egy munkatárs a fejlődés irányába indul el, és mi történik, ha lemarad?

Már sokan megfigyelték, hogy azok az emberek, akik a bizonyosság felé vezető úton utaztak, sokféle olyan módon fejlődtek, amelyet az emberek kívánatosnak tartanak. A bizonytalanságba vezető út a kételyekhez, szorongásokhoz, félelmekhez, aggodalmakhoz és megszűnő tudatossághoz vezető út. Ahogy a tudatosság csökken, úgy csökken a bizonyosság.

A bizonyosság csodálatos dolog. Ha az embereinket a bizonyosság magasabb szintjeire emeljük, ez egyben a kommunikáció magasabb szintjeire is emeli őket, így az elérhető pozitív hatás megtöbbszörözőik, ami szintén fontos adat egy vezetőnek.

Végszó: egy vezető folyamatosan megfigyel, folyamatosan bővíti tudását, hogy rendelkezzen azzal a bizonyossággal, ami szükséges az cége vezetéséhez. De egy vezető soha nem feledkezik el arról, hogy folyamatosan biztosítsa a lehetőséget a munkatársai tudásának bővítésére, elérve ezzel azt, hogy ők is bizonyosak legyenek. Egy ilyen vezető képes felépíteni egy hatékony, stabil, magabiztos csapatot!

Nagy Béla
Comline