Csökkenhet a munkaadói járulék, nőhet a minimálbér
Jövő hónapban a kormány újratárgyalhatja a bérmegállapodást, a munkaadói és a munkavállalói oldallal közösen. Akár 4 százalékkal is csökkenhetnének a járulékok, a munkavállalók terhei és napirendre kerülnek, növekedne a minimálbér és a garantált bérminimum - írja a Magyar Idők.
A lap úgy tudja a minimálbér 8, valamint a garantált bérminimum 12 százalékos tervezett megemelése is magasabb lehet.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke a lapnak arról beszélt, hogy idén ősszel kezdeményezik a magasabb tehermérséklést, vagy az ütemezett járulékcsökkentés előrébb hozatalát.
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke azt nyilatkozta a Magyar Időknek, hogy a béreket terhelő adók csökkentése elsődleges feladat, mert Magyarország még mindig túladóztatja a munkát, ami versenyképességi hátrányt okoz. Varga Mihály pedig a személyi jövedelemadó (szja) jelentősebb mérséklését sem zárta ki.
Több szempontból is sürgető a magyarországi keresetek további emelése: egyfelől azért, mert a környező országokban is nagymértékben nőttek a bérek az elmúlt időszakban, így a lemaradásunk nemzetközi összevetésben érdemben nem csökkent, ráadásul a magasabb fizetés emeli a dolgozók motivációját, ezzel párhuzamosan pedig fékezi az elvándorlást. Másfelől a keresetemelkedés középtávon hozzájárulna a magasabb hozzáadott értéket képviselő, tudásalapú munkahelyek létrejöttéhez - mondta Csath Magdolna, közgazdász a lapnak.
A közgazdász szerint a járulékcsökkentés fehérítené a gazdaságot, több alkalmazott lehetne annyi órára bejelentve, amennyit ténylegesen dolgozik.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a magasabb bérek miatt nőne a fogyasztás, az áfabevételek, több járulék folyna be az államkasszába. A keresetek felzárkóztatásával mérsékelni lehetne a külföldre vándorlást.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke legalább 10 százalékos emelést javasolna a minimálbérre, a bérminimumra pedig legalább 15 százalékot.
Fotó Pixabay
Magyar Idők
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke a lapnak arról beszélt, hogy idén ősszel kezdeményezik a magasabb tehermérséklést, vagy az ütemezett járulékcsökkentés előrébb hozatalát.
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke azt nyilatkozta a Magyar Időknek, hogy a béreket terhelő adók csökkentése elsődleges feladat, mert Magyarország még mindig túladóztatja a munkát, ami versenyképességi hátrányt okoz. Varga Mihály pedig a személyi jövedelemadó (szja) jelentősebb mérséklését sem zárta ki.
Több szempontból is sürgető a magyarországi keresetek további emelése: egyfelől azért, mert a környező országokban is nagymértékben nőttek a bérek az elmúlt időszakban, így a lemaradásunk nemzetközi összevetésben érdemben nem csökkent, ráadásul a magasabb fizetés emeli a dolgozók motivációját, ezzel párhuzamosan pedig fékezi az elvándorlást. Másfelől a keresetemelkedés középtávon hozzájárulna a magasabb hozzáadott értéket képviselő, tudásalapú munkahelyek létrejöttéhez - mondta Csath Magdolna, közgazdász a lapnak.
A közgazdász szerint a járulékcsökkentés fehérítené a gazdaságot, több alkalmazott lehetne annyi órára bejelentve, amennyit ténylegesen dolgozik.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a magasabb bérek miatt nőne a fogyasztás, az áfabevételek, több járulék folyna be az államkasszába. A keresetek felzárkóztatásával mérsékelni lehetne a külföldre vándorlást.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke legalább 10 százalékos emelést javasolna a minimálbérre, a bérminimumra pedig legalább 15 százalékot.
Fotó Pixabay
Magyar Idők
Az értékelő és fejlesztő központ hatékony módszer a legjobb jelöltek kiválasztására, a fejlesztési szükségletek megállapítására, a kompetenciák fejlesztésére. 
Aki kérdez: Kállay Natália
Krízisben van? Ez nagyszerű!