Csökkent a bértámogatás, de nincs továbbfoglalkoztatási kötelezettség

A törvénymódosítás indoka az volt, hogy a magyarországi szabályozás igazodjon az európai uniós elvárásokhoz. Egyúttal egyszerűsödött a bér- és járuléktámogatási rendszer.

A korábbi szabályok szerint a munkáltatók igen sokféle alapon juthattak hozzá álláskereső alkalmazásakor az 50-100 százalék közötti, általában egy évig adható bér- és járuléktámogatáshoz. A 45 év felettieknél például az átlagosnál kedvezőbb bértámogatást hagyhatott jóvá az adott munkaügyi intézmény. Az 50 év felettieknél szintén az átlagosnál kedvezőbb járulékátvállalás érvényesülhetett. A részmunkaidős foglalkoztatásnál a bér- és járulékköltségek 75 százalékához adtak támogatást. A rehabilitációs foglalkoztatásnál a támogatott foglalkoztatás első harmadában a bér- és járulékköltség, a második harmadában a bérköltség, a harmadik harmadban a járulékköltség volt átvállalható.

A pályakezdők munkatapasztalat szerzéséhez a munkabér 50-100 százalékos mértékben volt átvállalható. Ha a munkáltató az elbocsátás helyett tartotta fent az adott munkahelyet, a támogatás bizonyos esetben elérhette az 50-90 százalékot.

Az év elejétől már egységesen csak az Európai Unió irányelvei szerint is hátrányos helyzetűnek minősíthető személyek után lehet igénybe venni az egyéves bér- és járuléktámogatást. Ilyen hátrányos helyzet például ha az álláskereső 50 év feletti, pályakezdő vagy legfeljebb csak alapfokú végzettségű. Ilyen minősítés az is, ha a támogatott foglalkoztatás előtt az adott személy 16 hónapból 1 évig volt regisztrált álláskereső, fiataloknál 8 hónapból fél évig. Hátrányos helyzetűnek számítanak a gyermekgondozás után munkát vállalók, azok is, akik a szabadságvesztés letöltése után vállalnak munkát.

Az 50 százalékos támogatást azok a munkáltatók is elnyerhetik, akik a cég nehéz gazdasági helyzete ellenére az 50 év feletti vagy legfeljebb alapfokú végzettségű személy elbocsátás helyetti egy évi további foglalkoztatását vállalják.