Csökkent a minimálbéresek száma

A munkaviszonyból származó legnagyobb jövedelem meghaladta az egymilliárd forintot, mintegy 300 millió forinttal kisebb a 2006. évi topjövedelemnél. A munkaviszonyból származó átlagos bérjövedelem tavaly 6,3 százalékkal emelkedett, és megközelítette a havi 149 ezer (évi 1,783 millió) forintot. Az előző évben a havi átlagbér 140 ezer forint volt.

Jelentősen, 164 ezer fővel - 1,043 millióra - csökkent a minimálbérnek megfelelő vagy annál alacsonyabb jövedelmet bevallók száma. Kétmillió forint feletti összevont jövedelmet az adózók 26,2 százaléka vallott be, ők az összes jövedelemből 59,3, a bevallott szja-kötelezettségből 79,6 százalékkal részesednek. Hatmillió forint feletti éves jövedelme közel 140 ezer adózónak volt.

Az adó fizetésére kötelezettek száma 249 ezer fővel, 3,663 millióra emelkedett. A számottevő növekedés oka, hogy az adójóváírások - 2007-ben először - nem fedezték a minimálbér után felszámított adó teljes összegét, emellett a nyugdíjjövedelem megjelenése és a kedvezmények szigorítása játszott szerepet.

Az adóhatóság elnöke elmondta: közel 4,5 millió szja- bevallás, illetve munkáltatói elszámolás érkezett az adóhatósághoz, az előző évinél 86 ezerrel több személytől. Tovább növekedett az önbevallók aránya, elérve a 79 százalékot, míg a munkáltatói elszámolások és az adóhatósági megállapítások (adam) száma mérséklődött. Az adam-mal, amit az előző évi mintegy 9 ezerrel szemben már csak mintegy 5 ezren vettek igénybe, az APEH elnöke szerint most találkoztunk utoljára, ugyanis jövőre - ha a parlament jóváhagyja - helyette egy új filozófián alapuló, egyszerűsített bevallást vezetnek be, aminek lényege az önadózás adóhatósági támogatása.

A magánszemélyek 2007-re közel 7.972 milliárd forint összevont jövedelmet vallottak be, 1.031 milliárd forinttal - 14,8 százalékkal többet az előző évinél. A bérdinamikát messze meghaladó növekedési ütemet elsősorban a nyugdíjjövedelemnek az összevont jövedelembe visszakerülése okozta, ennek hatását kiszűrve a növekedés 7,9 százalék - 549 milliárd forint - lenne. Ebből az 549 milliárd forintos növekményből 444 milliárd forint a munkaviszonyból származó bérek növekedésének köszönhető, amiben részben a munkajövedelemmel rendelkezők 29 ezer fős bővülésének volt szerepe.

A kedvezményeket vizsgálva kiderül: 884 ezer adóalany nem élt egyetlen kedvezmény igénybevételének lehetőségével sem. Az igénybe vett adókedvezmények összege 36,2 milliárd forinttal, 334,7 milliárd forintra csökkent. Közel 17 milliárd forint kiesés annak tulajdonítható, hogy 2007-től megszűnt a felnőttképzéshez, a számítástechnikai berendezések beszerzéséhez, a szellemi tevékenységekhez kapcsolódó, valamint a lakáscélú hitelek törlesztése után járó adókedvezmény. Az élet- és nyugdíjbiztosítás kedvezményét 1,7 milliárd forinttal mérsékelte a korábbinál szigorúbb jövedelemkorlát, az adójóváírást pedig az előző évinél 105 ezerrel kevesebb (2,742 millió) személy tudta igénybe venni az előző évinél közel 18,2 milliárd forinttal alacsonyabb összegben.

A külön adózó jövedelmek összege 196 milliárd forinttal, 941 milliárd forintra nőtt. Összesen 511 ezren vallottak be külön adózó jövedelmet, 152 ezerrel többen, mint 2006-ban. A többlet tekintélyes része, 105 milliárd forint annak tulajdonítható, hogy 24 ezer magánszemély élt az eredménytartalék kifizetés és tagi kölcsön elengedés kedvezményes lehetőségével. A létszám növekedésében a fő szerepet az egyéni vállalkozók játszották, akik közül 252 ezer adózó, az előző évi több mint kétszerese adott számot ilyen címen adókötelezettségéről, vélhetően a minimum adóalapról szóló nyilatkozat bevezetése miatt.

A magánszemélyek összes szja-kötelezettsége 2007-ben 1.665 milliárd forint volt, 13,7 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A magánszemélyek átlagos adóterhe 18,6 százalékra mérséklődött az előző évi 18,9 százalékról. A tavalyi évre 283 ezer személy vallott be összesen 25,180 milliárd forint különadót, az egy főre jutó összeg 89 ezer forint volt. (A magánszemélyeknek és egyéni vállalkozóknak 6.748.850 forint feletti jövedelem esetén 4 százalékos különadót kellett fizetniük.)

Vállalkozásából származó jövedelméről 288,9 ezer egyéni vállalkozó számolt el, közülük a tételes költségelszámolást választók (92 százalék) 2.008 milliárd forint - az előző évinél 0,6 százalékkal több - árbevételt realizáltak, aminek 42 százaléka kereskedelemből származott. Az egy főre jutó árbevétel 7,6 millió forint, 430 ezer forinttal nőtt (a létszám 11 ezerrel csökkent). Az egyéni vállalkozók háromnegyedének az árbevétele továbbra is kisebb 5 millió forintnál. Az egyéni vállalkozók 57,1 százaléka nyereséges, 29,3 százaléka veszteséges volt, az előbbiek aránya 13,8 százalékponttal nőtt, az utóbbiaké 7,1 százalékponttal csökkent.

A vállalkozók 44 százalékának (118 ezer fő) bevétele nem érte el a jövedelem minimumot (a korrigált bevétel 2 százaléka), de az arra vonatkozó rendelkezés alapján állapította meg adóját, a kiegészítő nyilatkozattételi lehetőséggel kevesebb mint 1 százalékuk (2.500 fő) élt. Az eredmény után vállalkozói szjá-t vallók száma közel két és félszeresére (196 ezer fő) emelkedett. A vállalkozói szja-kötelezettséget közel 1 milliárd forinttal növelte a minimum adóalap bevezetése.