Drasztikusan nő a kölcsönzött dolgozók száma

A munkaerő-kölcsönző cégek által foglalkoztatottak száma mintegy 3,5-szeresére emelkedett az elmúlt öt évben. Tavaly több mint 600 ezer esetben fordultak a munkát keresők magán-munkaközvetítő cégekhez, ami 71 százalékos növekedést jelent 2005-höz képest.

A magán-munkaközvetítők száma ez idő alatt 13 százalékkal nőtt, így 2006 decemberében már 743 ilyen céget tartott nyilván az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ). (Az ilyen tevékenységet végző társaságoknak be kell jelentkezniük az ÁFSZ-nél.) A legtöbb magán-munkaközvetítő (az összes cég majdnem fele, 334 vállalat) a fővárosban működött.

Nő az igény a képzett munkaerőre

A robbanásszerű fejlődés mögött az is meghúzódhat, hogy a rendszerváltás óta megnőtt az igény a kvalifikált, szakképzett munkaerőre. A foglalkoztatási szolgálatnak pedig nem áll rendelkezésére minden eszköz, hogy ezeket az igényeket kielégítse - mondta el az mfor.hu kérdésére Busch Irén, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) főosztályvezetője.

Ugyanakkor - összehasonlítva az egy évvel korábbi adatokkal - a sikeres közvetítések száma mintegy hét százalékkal csökkent. Az így foglalkoztatottak négyötöde fizikai dolgozó, és csupán egyötödük végez szellemi munkát. Ez azonban az egész nemzetgazdaságra jellemző megoszlás, emelte ki Pirisi Károly, az ÁFSZ főigazgatója.


A főigazgató szerint a csökkenés egyik oka, hogy a 2005-ös év kiugró volt a sikeres közvetítéseket illetően. (Ezt a háttérben közvetve nemzetközi gazdasági események is befolyásolták.) Ugyanakkor Busch Irén, az FSZH főosztályvezetője szerint ez annak a jele is, hogy van még hova fejlődnie ennek az ágazatnak.

A multik kedvelik a kölcsönzést

A munkaerő-kölcsönzést igénybevevő vállalatoknál leginkább a szellemi foglalkozású férfiakra és a szakmunkás nőkre van kereslet. Pirisi Károly szerint ugyanakkor a szektorban érezhető dinamikus bővülés nem utolsó sorban annak is betudható, hogy a multinacionális cégek már régóta ismerik és kedvelik ezt a rugalmas foglalkoztatási formát. Leginkább a szezonmunka elvégzésére, valamint - betegállomány, gyes vagy szabadságolások idején - a kieső munkaerő pótlására foglalkoztatnak kölcsönzötteket.

Emellett egyre gyakrabban másfajta üzleti előnyök is motiválják a cégeket, így például a bérköltség minimalizálása. Ha ugyanis az anyavállalat létszám- vagy bérstopot hirdet, az új kollégák "ára" nem minősül bérjellegű kifizetésnek, amennyiben kölcsönmunkásként alkalmazzák őket.


A munkaügyi központok 2001-től napjainkig mintegy negyven nagyobb magán-munkaerőközvetítő céggel kötöttek együttműködési megállapodást - hangzott el az ÁFSZ csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Segítenek a kirúgottakon

Tavaly például hét olyan megállapodás született az ÁFSZ és a magán-munkaközvetítő cégek között, amely kifejezetten a központi közigazgatásból elbocsátottak újra munkához segítését tűzte ki célul.

Az együttműködés során információcserével, valamint közösen megtervezett és megvalósított programokkal igyekeznek elősegíteni a munkaerő-piaci feszültségek áthidalását. A törvényes kölcsönzés egyébként fontos szerepet tölt be a gazdaságban, mivel pozitív hatással van a foglalkoztatás bővülésére.
.
1. oldal: Többszörösére nőtt a munkaerő-kölcsönzések száma