Egészségromlás: mikor perelhet a dolgozó?

Az általános szabályok szerint a munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel. Az egészségkárosodást azonban sokszor nagyon nehéz összefüggésbe hozni a munkavégzéssel, ezért nehéz a konkrét kártérítésig eljutni.

Az egészségromlás veszélye olyan munkahelyeken is fennáll, ahol kevesen gondolnak rá. Tévhit például, hogy egy irodában ne történne munkahelyi baleset.

Miért felelős a munkáltató?

A munkáltató anyagi felelőssége a dolgozó olyan egészségromlásáért is fennáll, amely nem közvetlenül az üzemi balesettel függ össze, hanem a baleseti sérülés folytán kialakult egészségi állapotának a következménye. Részleges összefüggésről akkor beszélhetünk, ha csak részben a munkavégzésre vezethető vissza a betegség, ha mondjuk a tüdőbetegséget a dolgozó erős dohányzása is súlyosbította.

Egy perben általában a leglényegesebb kérdés a munkavégzés és a betegség közötti kapcsolat, ami közvetlen vagy közvetett is lehet. Közvetlen lehet például a munkahelyen belélegzett mérgező anyag hatására kialakult tüdőbetegség. Közvetettre pedig egy életből kiragadott példa: a munkavállalót áramütés érte, amellyel összefüggésben viszonylag rövid ideig táppénzen volt. Nem sokkal később idegi panaszokkal ideg- és elmegyógyászati klinikán kezelték.

Egyre gyakoribb, hogy a munkavállalók a munkahelyi konfliktusból eredő megbetegedésre hivatkozva terjesztenek elő kártérítési igényt. Ha a munkavállalónak a felmondást követően felismert betegségei (magas vérnyomás stb.) és a munkáltató jogellenesnek bizonyult felmondása között az okozati összefüggés megállapítható, a munkavállaló nem vagyoni kártérítés iránti igénye jogos. A munkavégzéssel szükségszerűen együtt járó konfliktusok – egyéb körülmények nélkül – önmagukban nem minősülnek a munkavállaló egészségromlását okozó (vétkes) munkáltatói magatartásnak.

Ki bizonyít?

Alapvetően a munkavállalónak kell bizonyítania, hogy az egészségkárosodása a munkavégzéssel összefüggésben történt – ez pedig nem könnyű, ami a munkáltató számára jó hír lehet. Ugyanakkor amennyiben a munkáltató nem biztosította a törvény szerint már egy munkavállaló esetén is kötelező üzemorvosi vizsgálat elvégzését, akkor megszegte törvényi kötelezettségét és ezzel hibássá válik. Ez azt jelenti, hogy a bizonyítási teher megfordul, és a munkáltatóra hárul.

Megfordulhat a bizonyítási teher, azaz a munkáltatónak kell például bebizonyítania azt is, hogy a munkavállalónak nem a munkahelytől romlott a szeme. Ami ugyanolyan nehéz, mint azt bizonyítani, hogy attól romlott, de mivel már van egy törvényi mulasztása a munkáltatónak, ezért nagyon könnyen elveszítheti a pert, és végleges egészség károsodás esetén kifejezetten drága mulatság lehet.

Ezért fontos, hogy legyen foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásra szerződése és törvényes időközönként végeztesse el a vizsgálatokat. Ezek a vizsgálatok védhetik meg a céget ezekben a perekben.