Egy idő után, képzés ide vagy oda, visszatérnek a rossz beidegződések

Az I-Coach Academy oktatójaként Eunice a képzésben részt vevő coachokat oktatja, értékeli, és szupervíziót nyújt számukra. Szomatikát tanul a kaliforniai Strozzi Institute-nál, minősített Strozzi Institute szomatikus coach. Jelenleg végzi az intézet hároméves, haladó programját (SITT), valamint a haladó szomatikus testmozgásképzési programot. Doktori címet szerzett coaching és szervezetfejlesztés területén, Master Practitioner szintű akkreditációt szerzett az EMCC szakmai szervezetnél, valamint akkreditált coach szupervízor az APEC szervezeténél. Eunice brit és nemzetözi konferenciákon egyaránt szerepel előadóként, és több cikket publikált a coaching, a bizalom és a szomatika kapcsolatáról. Jelenleg írja első könyvét, mely várhatóan 2015 júniusában fog megjelenni.

Eunice budapesti workshopján is hangsúlyozta, hogy a coaching alapja a bizalom. Az ő felfogásában a bizalom a kapcsolat minőségén múlik, ami folyamatosan egymás értékeléséből, megfigyeléséből alakul ki. A bizalom azonban nemcsak intellektuális jelenség, hanem testi is. Előfordul, hogy valakit nem is ismerünk, mégis, a közelében kellemetlenül érezzük magunkat, vagy éppen fordítva, biztonságot érzünk mellette – látszólag minden ok nélkül.

Mert a test nemcsak fizikai forma – magyarázta Eunice –, hanem az érzékeink, érzelmeink, hangulataink, intuícióink tárháza is. A bizalom kiépülésében döntő szerepe van az őszinteségnek is. És a személyes jelenlétnek.

A Los Angelesi Egyetem egyik kutatása azt állapította meg, hogy az emberi kapcsolatokban, üzenetek hatásában a szavaknak 7 százaléknyi a szerepük, 38 százalékban hat az, hogy hogyan mondjuk a szavakat, és 55 százalékban hat, ahogy megjelenünk mások előtt. Lehet bármilyen kedves szavakat mondani, ha az arc, a gesztus merev és barátságtalan, a kellemes hatás elmarad, amit a szavak hordoznának. A szomatikus coaching azon az állásponton van, hogy a test átszervezésével az emberi tevékenység is átrendeződik. A test soha nem hazudik: adatokat, jelzéseket ad arról, amit tapasztal – csak figyelni kell rá.

Eunice kifejtette, hogy az embernek három fontos orientációs szempontja van: a biztonság, a valahová tartozás igénye és érzése, és az emberi méltóság. Ha a test bizalmat észlel, az fontos jelzés. Ettől kellemesebbé válik a kapcsolat is, ami erősíti az emberi méltóságot és az emberi méltóság tiszteletét.

Gyakori jelenség, hogy valaki beszél egy másik emberhez, aki közben nézi a számítógépét, vagy a telefonját, bár közben azt mondja: figyelek. De a viselkedése ennek éppen az ellenkezőjét jelzi. Holott az ember igényli, hogy kapcsolódhasson egy másikhoz, és igényli a figyelmet is. A figyelem képessége nem csak a fül hallásán múlik. Az egész testtel figyelünk – vagy nem. Eunice a workshopon a bizalom építéséről szólva azt fejtegette, hogy ehhez is három fontos körülményre van szükség.

Az első, hogy akiben bízni szeretnénk, az eléggé kompetens-e abban, amiről szó van. Megbízható-e, vagyis valóban azt fogja-e nyújtani, amit ígért, és amit várok tőle. S a harmadik, hogy őszinte-e. Az őszinte ember iránt nagyobb a bizalom, mint akinek az őszinteségében kételkedni lehet. A bizalomépítés és az őszinteség megléte – kivált a felső vezetőknél –, kulcskérdés. Nagyon könnyű elveszíteni és nagyon nehéz megszerezni. Ha csak egyszer is megszegi valaki a szavát, oda a bizalom, nemcsak az egyén iránt, hanem akár az egész szervezet iránt is.

Mindehhez az első lépés, hogy az ember saját magával legyen őszinte. Ebben segít a szomatikus tudatosság. Ennek a módja, hogy megtanuljuk magunkban észlelni a testi érzeteket. Ez a coach első feladata önmagával szemben is, mert akkor tudja majd megtanítani rá később az ügyfelét is. Eunice ehhez bemutatta a gyakorlatot, amit ha valaki rutinos lesz benne, egy-egy tárgyalás vagy prezentáció előtt is pár perc alatt fel tud idézni. Sőt, akár tárgyalás közben is tud úgy koncentrálni a saját reakcióira, hogy segít értelmezni a megélt helyzetet és ezáltal módosíthatja a viselkedését.

A gyakorlat közben egyenesállásban az ember a teste stabilitására, lábára, gerincére, belső szerveire, fejére koncentrál, kihúzza magát úgy, mintha valamilyen erő a hajánál fogva húzná felfelé, és közben a lélegzésére is figyel, hogy az hasból és ne a mellkas felső részéből történjen. (Amikor a mellkas felső részéből lélegzünk az nyugtalan, kapkodó, stresszes érzetet kelthet.) Tudatosan érzékeli teste jelzéseit, mit mondanak, mit üzennek az izmai, és ha kell, változtat a testhelyzetén és majd – ha indokolt - a cselekedetén.

Több olyan gyakorlatot is megismerhetett a workshop hallgatósága, amely azt érzékeltette, milyen erő rejlik a gondolatokban. Ezt egy olyan kétszereplős gyakorlattal mutatta be Eunice, amely során az egyik szereplő vízszintesen kinyújtotta a karját, mint aki a fontos cél felé vágyakozik, a másiknak pedig fel kellett volna emelnie a kinyújtott kart egy másik irány felé mozdítani. De akár mennyire is igyekeztek a résztvevők, alig tudták megmozdítani azoknak a társaiknak a karját, akik igazán egy nagy célt képzeltek maguk elé és erősen koncentráltak rá.

A gyakorlatok lényeges eleme és kiindulópontja mindig az volt, hogy az ember, aki áll, vagy akár csak ül egy széken, gondolatban, és érzésben is, keresse meg a középpontját, ami majd a stabilitás érzetét adja. Ez általában köldök alatt van. Egy mély lélegzettel koncentráljon oda, figyeljen a testi jeleire, és ezzel a figyelemmel olyan állapotba lehet kerülni, ami egy belső nyugalmat áraszt szét a testünkben és ezáltal higgadttá tesz a nehéz helyzetekben is. Így működik a testtudatosság. Ezt a „fogást” naponta többször is alkalmazhatjuk. Eredményeként magabiztosnak és nyugodtan érezzük magunkat, ami segít a bennünk rejlő erő megélésében. Segít kontrolálni érzéseinket és higgadtabb kommunikációhoz és döntésekhez vezet. Magunkon kezdhetjük, majd ügyfeleknek taníthatjuk.

A szomatikus coaching olyan folyamat, amit meg kell tanulni. Állandó belső figyelmet kíván, de lehetővé teszi, hogy az ember önmaga irányítson és a legjobb eredményeket érje el.

Az előadó úgy írta le a szomatikus coachingot, mint mindfulness (éber figyelem) a gyakorlatban, alkalmazás közben.

Peredi Ágnes – Ábri Judit