Egyetlen szó is az adóelőny elvesztését jelentheti

Ezzel összhangban módosul a kedvezményezett átalakulás, illetve a kedvezményezett eszközátruházás fogalma is. A kapcsolódó adókedvezmény, illetve adóhalasztás 2017-től csak akkor érvényesíthető, ha a jogügyletet valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg, melynek bizonyítása az adózó feladata lesz.

Ezek a jelentéktelennek tűnő változások drámaian befolyásolják majd a vállalkozások tranzakciói, átszervezései miatt bekövetkező adózási hatások elfogadhatóságát. A jogalkotók célja érthető és helyeselhető. Azt szeretnék elérni, hogy mindenki ott fizessen adót, ahol működik, és a valódi gazdasági tevékenysége, valóban elért eredményei alapján tegye ezt. Azonban míg a „kizárólag” kifejezés egyértelmű, nem ad lehetőséget mérlegelésre, az új megfogalmazás kétélű fegyver lehet. Akár a jól megfontolt gazdasági indokok mentén végrehajtott ügyletek adóelőnye is gyanússá, vitathatóvá válhat.

Ráadásul egy-egy üzleti döntés meghozatalában sokszor jelentős érvként szolgálnak az adózási szempontok is. Az elérhető adókedvezmények, az alacsonyabb adókulcsok befolyásolhatják a beruházás helyszínének kiválasztását, legyen az országok közötti vagy akár országon belüli választás kérdése. A hasonló infrastruktúrával, hasonló munkaerővel rendelkező régiók között sokszor éppen a költség- és adóhatékonyság a döntő. Sőt a cég finanszírozási módszerének kiválasztásában is nagy szerepet játszik az egyes lehetőségek közötti eltérő adóterhelés. Tőkeinjekció esetén az osztalék adóztatásával, míg hitelnyújtás során a kamat adómértékével kell számolni.

„Felmerül a kérdés, hogy ezekben az esetekben figyelembe lehet-e majd venni az adóelőnyt, vagy hogyan és hol fogják meghúzni a határt a jogszerű és a visszaélésszerű átalakítások között?” - teszi fel a kérdést a LeitnerLeitner szakértője. Jelenleg, ha valós gazdasági okok is - és nemcsak adóelőnyök - vannak a háttérben, akkor rendben van az ügylet. Bizonytalanságot maximum az hordoz magában, ha a számszerűsíthető érvek helyett nehezen mérhető tényezők (pl. infrastrukturális ellátottság, kereskedelmi beágyazódás vagy éppen a kiszámíthatatlan jogalkotás) befolyásolják a döntést. A jövőben ezeket még nehezebb lesz objektíven megítélni, és hazai értelmezés hiányában a szintén még most formálódó nemzetközi gyakorlatra kell majd hagyatkoznunk.

Ez a helyzet akár a vállalati struktúra, a működés vagy a megszokott folyamatok átalakításának korábbi, 2016-os megvalósítását is indokolttá teheti. Ha mégis 2017 után viszik végbe ezeket, érdemes fokozott körültekintéssel eljárni. Mivel az adóelőnyre vagy adókedvezményre való jogosultságot az érintettnek kell majd bizonyítania, ezt nem árt előkészíteni, dokumentálni.