Eltűnőben a hagyományos munkarend

A Yahoo! új vezérigazgatója, Marissa Meyer valószínűleg rekordot döntött abban, hogy milyen gyorsan sikerült magát megutáltatni a cég kisgyermekes dolgozóival. A 37 éves vezérigazgató ugyanis megszüntette az otthoni munkát: mostantól mindenkinek bent kell lennie a vállalat irodájában. Korábban a céges kultúra része volt a lehetőség, hogy otthonról, rugalmasan dolgozzanak a munkavállalók, hiszen egy internetes cég legtöbb pozíciójának teendői otthonról pont olyan jól elvégezhetők, mint az irodából. A bejelentés általános megrökönyödést váltott ki a munkaerőpiacon, hiszen számtalan tanulmány és kutatás bizonyítja, hogy a rugalmas munkaidő, illetve az otthonról végzett munka, jelentős gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi előnnyel jár. Nő a munkavállaló lojalitása, kevésbé lesz stresszes, nem kell mindennap utaznia, ha beteg a gyerek, de már nem igényel folyamatos felügyeletet, akkor nem kell betegszabadságot kivennie az anyának. Egyszóval előnyös mindenkinek. A Yahoo! vezérigazgatója szerint a legjobb ötletek a cigi- és ebédszünetben születnek, ezért kell mindenkinek bent letölteni a munkaidejét.

Vége a 9-től 5-ig korszaknak?

Az Institute of Leadership and Management nevű brit szervezet kutatást végzett arra vonatkozóan, hogy vajon a cégek hány százaléka ajánl dolgozóinak rugalmas munkarendet, azaz vajon mennyire lehet általános a Yahoo! új gondolkodásmódja. Szerencsére úgy tűnik semennyire: az derült ki ugyanis, hogy a vállalatok 94 százalékánál megvan a lehetősége a munkavállalóknak arra, hogy valamiféle rugalmasságot vigyenek a munkarendjükbe, azaz ne 9-től 5-ig kelljen az irodában rostokolni. Ez a hagyományos munkarend egyre ritkább, hiszen a felmérés szerint a cégvezetők 74 százaléka úgy érzi, kimondottan hasznos a társaság számára is, ha a munkavállalók rugalmasan dolgoznak.

Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Országos Szövetségének elnöke szerint a rugalmas munkarend olyan helyeken működőképes, ahol a feladatok nem napi szintűek, hanem egy bizonyos határidőre kell elkészülniük és persze meg kell lenni a megfelelő informatikai háttérnek is.

Munkakör és tevékenységfüggő, hogy működik-e ez a fajta foglalkoztatás. Természetesen, ha ügyfelekkel kell kapcsolatot tartani, akkor nem fog menni. Például egy könyvelőirodában a havi záráskor valószínűleg bent kell lenni, de a napi rutinfeladatok biztosan végezhetők otthonról is. Ez mind-mind hozzáállás, megbeszélés kérdése - vagy nyitott rá a menedzsment vagy nem. Azt azért szereti látni a vezető (és a munkavállaló is), hogy valamiféle rendszer van a rugalmasságban: például pénteken mindig otthon van valaki, de akkor hétfőn bejön, ott van az értekezleten.

De mi is az a rugalmas munka?

Többféle foglalkoztatási forma tartozik ide: a részmunka, az állásmegosztás, az otthoni munka és a rugalmas órák - ez utóbbi azt jelenti, hogy például 10 és 2 között mindenkinek az irodában kell lenni, de a maradék bárhogy beosztható a nap folyamán: lehet kezdeni 6-kor, de akár 10-kor is - aki hamar akar elmenni, az nyilván korán fog bejárni.

Csaposs Noémi megkülönböztetné egymástól a távmunkát és a rugalmas munkát, hiába van a kettő között némi átfedés. Amikor valaki távmunkában dolgozik, akkor távol a munkahelytől, otthonról végzi a feladatait. Nem kell bemennie az irodába, illetve ritkán, akár többhetente jelenik meg odabent. A rugalmas munkavégzés fő helyszíne továbbra is az iroda, de hogy oda mikor érkezik, mikor távozik a munkavállaló, az nagyjából szabad döntés. Egy-egy napot pedig home office-ban is lehet dolgozni. A lényeg egy: a munka készen legyen.

Fontos azzal tisztában lenni, hogy a rugalmas munkaidő nem azt jelenti, hogy valaki kevesebbet dolgozik, hanem azt jelenti, hogy az ő szabad döntése és felelőssége, hogy miként osztja be az idejét, erejét - mondja Csaposs Noémi. Ugyanúgy dolgozni kell, egyedül a munkavégzés ideje és helye lazább. Ha épp ügyeket kell intézni, nagy előny, hogy emiatt nem kell szabadságra menni, de ettől még azt a munkát valamikor meg kell csinálni. Délután, éjjel, másnap.

A legtöbb helyen ez úgy működik, hogy megadják az úgynevezett törzsidőt, amikor mindenkinek bent kell lennie, ezen kívül mindenki eldöntheti, hogy mikor kezd, akár hazaviszi befejezni a munkát, akár pénteken otthonról dolgozik...sok lehetőség van, ezek közül kell kiválasztani azt, amelyik megoldás a munkavállalónak és a munkáltatónak leginkább megfelel.

Már nincs különbség a nemek között

Korábban ezeket a lehetőségeket inkább a nők vették igénybe, hiszen többnyire ők azok, akiket a "rendes" munka után otthon vár a második műszak: gondoskodni kell a családról, a gyerekekről, a háztartásról. A kutatásból azonban kiderül, hogy a nemek közötti szakadék ezen a területen mára mindössze 1 százalék, azaz a férfiak is belejöttek a "rugalmaskodásba".

Charles Elvin, az Institute of Leadership and Management vezérigazgatója úgy véli, a társadalomban ebben a tekintetben is szemléletváltás zajlik. A férfiak egyre inkább távolodnak az 50-es évek apaképétől, és manapság a munka mellett ugyanolyan fontosnak tartják, hogy kivegyék a részüket a családi életből, ezért aztán nekik is fontos, hogy odaérjenek az óvodába a gyerekért, hogy legyen idejük munka után a családra.

Szerencsére a cégek felfogása is sokat változott. Míg korábban az számított jó dolgozónak, aki reggel soha nem késett, és a munkaidő végeztéig az íróasztala mellett ült, manapság az eredmény számít. Előfordul, hogy áramszünet van a cégnél, most csak azért üljön ott mindenki, mert épp munkaidő van? Teljesen felesleges és kártékony hozzáállás, hogy feladat nélkül üljenek ott az emberek. Frusztrálódnak, úgy érzik, nem bíznak bennük, hiszen ha elengednék őket haza, otthon befejeznék a kiadott feladatokat.

A legtöbb cégvezető szerencsére már úgy gondolkozik, hogy számára teljesen mindegy, hogy a munkatárs hol és mikor végzi el a munkáját, a lényeg az, mit tesz le az asztalra. Az pedig bebizonyosodott: a munkavégzés helye és ideje nincs összefüggésben annak minőségével. Sőt! A dolgozói elégedettség egyértelműen növeli a hatékonyságot, ami a cégeknek mérhető hasznot jelent. Az azért a vezető részéről fontos, hogy tisztában legyen a 8 óra alatt elvégezhető munkamennyiséggel, ne adjon csak azért több munkát, hogy biztosan ne mást csináljon a munkavállaló, ha otthon dolgozik.

Rugalmas munka = folyamatos munka?

A rugalmas munkaidő leginkább a vezető beosztásban dolgozók körében népszerű. Ez nem véletlen, hiszen ők azok, akik gyakorlatilag a nap 24 órájában elérhetőek kell, hogy legyenek. Az állandó munka könnyen kiégéshez vezet, a rugalmas időbeosztás viszont lehetőséget nyújt arra, hogy kikapcsolódjanak - akár kilenctől ötig - ha éppen késő este, vagy hétvégén kell az ügyfél rendelkezésére állniuk.

Felmerül a kérdés, hogy ha a munkavállaló szabadon jön-megy, ezért állandóan elérhetővé kell válnia, nem az lesz-e a vége, hogy folyamatosan dolgozik? Hiszen ebben a formában senki nem fogja stopperral mérni, hogy épp 8 órát dolgozott-e. Csaposs Noémi szerint tudni kell megálljt szabni. Az a munkavállaló, aki magáénak érzi a feladatait, amúgy is haza fogja vinni a munkát. Ez egy vezetőnél hatványozottan így van - egy beosztott azonban nem fog túlzásokba esni, ő valószínűleg jobban el tudja választani a munkát és a magánéletet.

Vannak olyan munkakörök is, melyek rugalmasan végezhetők, de minél többet dolgozik valaki, annál többet tud keresni: például egy területi értékesítő eldönti, hogy többet dolgozik-e vagy sem, mennyit áldoz fel akár a szabadidejéből a munka rovására.

Az a tény, hogy egyre több magas beosztású férfi választja ezt a megoldást, a jövőben a rugalmas munkaidő további terjedéséhez vezethet. Hiszen ha a beosztottak azt látják, hogy a karrier szempontjából nem jelent hátrányt otthonról dolgozni, szívesebben választják ezt a lehetőséget. Azaz várhatóan egyre több és több vállalat fog élni a rugalmas munkaidő adta előnyökkel.