Érje el a nettó minimálbér a létminimum szintjét

A mai alacsony bérszínvonal gátja egy nagyobb arányú gazdasági növekedésnek Magyarországon, ezért fontos a bérek felzárkóztatása, ami pozitívan hatna a belső fogyasztásra, ezáltal a gazdaság versenyképességére is - mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke.

Az évértékelő interjúban az elnök kifejtette: nem érdeke a szakszervezeteknek, hogy olyan béremelésbe vigyék be a munkáltatói oldalt, ami munkahelyek elvesztésével jár. Olyan megoldásokat keresnek a foglalkoztatókkal és a kormány képviselőivel folytatott bértárgyalások során, amivel életminőség-javulást érhetnek el, foglalkoztatás-vesztés nélkül - mondta.

Pozitívan értékelte, hogy a kormány rájött: a költségvetést illetően az adótörvényeket együtt kell tárgyalni a minimálbérrel. A kormányoldal már most kezdeményezte a tárgyalások megkezdését a 2017. évi bérekről, mivel várhatóan márciusban benyújtják a 2017-es költségvetési törvényjavaslatot a parlamentnek.

A MaSzSZ stratégiai célja a tárgyalások során, hogy 2018-ig a nettó minimálbér elérje a létminimum szintjét. Jelenleg a munkáltatói oldal 3 százalékos béremelést tart elfogadhatónak, a szakszervezetek a minimálbér 9, a garantált bérminimum 13 százalékos emelését tűzték ki célul. A szakszervezeti vezető előrelépésként értékelte, hogy Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára egy televíziós műsorban azt mondta, hajlandóak érdemben növelni a 3 százalékot, ha a szakszervezetek is elmozdulnak eredeti álláspontjuktól.

Kordás László hangsúlyozta: a bértárgyalásokon a kormány nem tekinthet külső szemlélőként az eseményekre, mivel a legnagyobb, több mint 700 ezer embert foglalkoztató munkáltató az országban. Sok szociális ellátás, járulékok kiszámítása a minimálbérhez kötött, ami hatással van az adótörvényekre és a költségvetésre is. Mivel ezeket a törvényeket már elfogadták a jövő évre, a szociális partnereknek nincs már mozgásterük álláspontjaik alakításában. "Mi elmentünk a falig" - fogalmazott. Megjegyezte: volt már példa arra, hogy év közben módosították a költségvetést és az adótörvényeket, lépcsőzetesen valósították meg a minimálbér-emelést, ágazatonként különböző időpontokban életbe léptetve, hogy a vállalkozók fel tudjanak készülni a változásra.

Ha nem lesz előrehaladás a minimálbér ügyében a jövő héten, elképzelhető a szakszervezeti oldalról nyomásgyakorló eszközök alkalmazása, amiről a jövő heti elnökségi ülésen döntenek - mondta az elnök.