Erre kell figyelni szabadban végzett munka esetén

Ha a munkáltató tevékenysége alapján előre tervezhető, hogy a nagy hideg, vagy meleg mellett egyes munkakörökben nem lehet foglalkoztatni a munkavállalókat, kézenfekvő megoldás, hogy ezekre a hetekre időzítsék a szabadságot, ezt ugyani a munkáltató is megszabhatja - írják.

Az év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszony esetében a szabadság arányos része jár a munkavállalónak. Így ha a munkaviszony év közben megszűnik, a munkavállaló csak a munkaviszonyban töltött idő arányában jogosult az éves szabadságra.

A fentiekből azonban nem következik, hogy a munkavállalónak a munkaviszonya fennállása alatt ne lehetne több szabadságot kiadni, mint amennyi az év egy adott időpontjáig időarányosan járna.

A téli vagy nyári, munkavégzéssel nem járó időszakok áthidalására megoldás lehet még a munkaidőkeret, amely során az egyes hetekre egyenlőtlenül osztható be a munkavállaló munkaideje. Ez akár azt is jelentheti, hogy egyes heteken egyáltalán nem dolgozik a munkavállaló, míg később arányosan több munkaidőt teljesít. Bármely munkáltató jogosult négyhavi munkaidőkeretet alkalmazni, illetve speciális munkarendek alapján ez hathavi, kollektív szerződés felhatalmazása esetén pedig akár egy éves is lehet. Minél hosszabb a munkaidőkeret, annál jobban kiegyenlíthető a fagyszünet, vagy a nyári szieszta miatti leállás és az év egyéb időszakai közötti munkaerő-szükséglet különbsége.

Úgyszintén lehetséges a munkaidőkeretben a heti pihenőnapok egyenlőtlen beosztása. Eszerint, a munkavállalót hetente megillető kettő pihenőnap (vagy egybefüggő 48 óra pihenőidő) is beosztható egyenlőtlenül. A munkavállaló számára hat munkanapot követően ugyan kötelező egy heti pihenőnapot beosztani, ám ez sem követelmény a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetén.

A heti pihenőidő (egybefüggő 48 óra) alkalmazása esetén az egyenlőtlen beosztás lehetőségei már jóval kötöttebbek. A munkavállalónak ugyanis kötelező minden hétre legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló, megszakítás nélküli heti pihenőidő beosztása, azzal, hogy havonta legalább egy alkalommal a vasárnapra is pihenőidő esik.

Nem csak a munkaidő-szervezés eszközeivel lehet élni akkor, ha a munkavállalónak nem adható feladat az időjárás miatt. A munkáltató ugyanis évente 44 munkanap erejéig jogosult a munkaszerződésben foglalt munkakörtől, munkahelytől, vagy munkáltatótól eltérően is foglalkoztatni a munkavállalót. Ehhez nem kell a munkavállaló beleegyezése. Az is megoldás lehet tehát, ha a tevékenység szünetelésének idejére a munkavállalókat átmenetileg más munkakörben, vagy egy másik munkahelyen veszik igénybe, ahol télen, vagy a kánikula idején sem szünetel a munka.

Fotó: Pixabay
ado.hu