Félmilliárd forintos uniós támogatásból kapnak képzéseket az érdekképviseleti tagok

Szabó Imre ismertette: a szociális partnerek megerősítését célzó pályázatnak 9,2 milliárd forint a teljes keretösszege, ezt részben az Európai Unió, részben a magyar állam finanszírozza.

A pályázatban külön kategóriában szerepeltek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) részt vevő érdekképviseletek, külön az ágazati párbeszédbizottságban részt vevők, és külön a munkahelyi szakszervezetek, így a támogatott pályázatok száma megközelítheti a 100-at.

Hozzátette, hogy a Munkástanácsok, amely több mint 70 tagszervezetet fed le és tagjainak száma meghaladja a 40 ezret, a VKF tagjaként vett részt a pályázatban, és a fórum többi szereplőjéhez hasonlóan részesült ebben a vissza nem térítendő támogatásban.

Ezt az összeget a MOSZ kapacitásbővítésre, a tagjainak nyújtott ingyenes tanácsadásra, képzések és rendezvények szervezésére, valamint online kiadványok elkészítésére használja fel.

A kapacitás növelése érdekében 18 embert, köztük közgazdászokat, jogászokat, valamint kommunikációs és IT szakembereket is vettek fel, akiknek a bérét 5 éven át kell finanszírozniuk a pályázatból.

Kiemelte, hogy a pályázatban vállalták a tagságuknak nyújtott ingyenes online tanácsadást is, amit a munkajog mellett család- és öröklési jogi kérdésekben, illetve pénzügyi, azon belül társadalombiztosítási és személyi jövedelemadóval összefüggő témákban nyújtanak.

Vállalásaik között szerepel továbbá, hogy képzéseket tartanak kommunikációs és munkaerőpiaci ismeretekről, valamint munkajogi, adójogi, társadalombiztosítási témakörben online kiadványokat készítenek. Ezekről - a tanácsadáshoz hasonlóan - a szövetség honlapján a munkastanacsok.hu oldalon lehet majd tájékozódni.

Szabó Imre szerint ezzel hozzájárulnak ahhoz, hogy a dolgozók jobban megértésék egy-egy szakszervezet alapításának módját, működését, a szociális párbeszédben betöltött helyét, ezáltal rálátásuk legyen a munkaadók és a szakszervezetek között létrehozható kollektív szerződések fontosságára.

Ez utóbbi azért fontos kérdés, mert a kollektív szerződés - a Munka törvénykönyve nyújtotta keretek között - lehetőséget ad a feleknek (szakszervezeteknek és munkáltatóknak), hogy a munkáltató sajátosságai és a munkaviszonyban állók igényei alapján versenyképes szabályozást alakítsanak ki.

Az alelnök úgy vélte, jelenleg a Munka törvénykönyve olyan rugalmasságot biztosít a munkaadóknak, hogy nem érdekeltek a kollektív szerződések megkötésében.

Kijelentését azzal indokolta, hogy a mostani szabályozás értelmében bizonyos tevékenységek esetén a munkaadó egyoldalúan elrendelheti akár a hat havi munkaidőkeretet is, valamint a munkavállalóval kötött egyedi megállapodás értelmében akár éves 400 óra rendkívüli munkaidő is elrendelhető.

A MOSZ ügyvezető alelnöke szerint bár fontos lépés a munkavállalók munkajogi ismereteinek fejlesztése, ez önmagában kevés ahhoz, hogy Magyarországon - az EU elváráshoz igazodva - növelni tudják a kollektív szerződéssel lefedett munkahelyet számát. Ehhez a mostaninál jobban érdekeltté kell tenni az ügyben a munkaadókat is - mutatott rá.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke az MTI-nek hangsúlyozta:

nagy lehetőség számukra ez a pályázat, amellyel olyan programokat tudnak finanszírozni, amivel a munkavállalóknak közvetlen segítséget tudnak adni, akár jogi, akár pénzügyi kérdésekben.