Félnek a közszolgák

Több ponton is aggályos a hétfőn megszavazott törvény az érdekképviselők szerint, például amiatt, hogy méltatlanság és bizalomvesztés miatt is kirúghatják a közszolgát. A munkaadó ennek fényében a kormánytisztviselőt a munkaidőn kívüli viselkedése, a magánélete miatt menesztheti, ráadásul még azt sem tudják az érintett dolgozók, hogy milyen etikai normáknak kell majd megfelelniük, ugyanis még nem készült el az a törvény, amely ezt tisztázza – mondta az fn.hu-nak Árva János, az Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke. A bizalomvesztés kitétel még rosszabb a szakszervezeti vezető szerint, úgy gondolja, hogy így nagyon egyszerű lesz „ráhúzni a vizes lepedőt” a főnöknek nem tetsző dolgozókra.

Háromszor ültek össze a kormány, illetve a kormánytisztviselők, köztisztviselők képviselői, hogy tárgyaljanak a törvénymódosításról, ám a munkavállalók „nem tudták jobb belátásra bírni” a döntéshozókat – mondta Árva János. Annyit sikerült elérniük, hogy vitás helyzet esetén a munkáltatónak kell bizonyítania: valós indokkal bocsátotta el a dolgozót.

Az MKKSZ sikerként értékeli, hogy a korábbi törvényből a kormánytisztviselők indoklás nélküli elbocsátását semmissé tette az Alkotmánybíróság, és arra kötelezte a kormányt, hogy május 31-éig alkossa újra az erre vonatkozó passzusokat.

2012. január elsejétől létrehozzák a Kormánytisztviselői Döntőbizottságot, amely – a munkaügyi bíróságok mellett – a hatékony jogvédelmet szolgálná, és a „belső jogorvoslat lehetőségét” teremti meg. Ettől az intézményétől azonban eléggé tartanak a közszféra érdekvédői. Árva János attól fél, hogy ez a fórum nem lesz pártatlan, hiszen a tagjait a miniszterek nevezik majd ki, és az elnök államtitkári, az elnökhelyettesek helyettes államtitkári, a tagok pedig főosztályvezetői illetményt kapnak majd – tette hozzá az MKKSZ elnöke. Felhívta a figyelmet arra is, hogy egy ilyen új testület létrehozása és fenntartása nagyon sok pénzbe kerül majd.

Azt még nem döntötte el a szakszervezet, hogy tesznek-e lépéseket a törvénymódosítás miatt, így Árva János az fn.hu azon kérdésére sem tudott még válaszolni, hogy az Alkotmánybíróság elé viszik-e az átgyúrt törvényt is. Az elnök szerint alkotmányos szinten megtámadható a jogszabály, mert több ponton is diszkriminációra adhat okot.

Mint azt már az fn.hu is megírta: az új törvény pontokba szedve sorolja fel a kormánytisztviselők felmentésének főbb jogcímeit. Ezek között szerepel a létszámcsökkentés, a méltatlanság, a bizalomvesztés és a nem megfelelő munkavégzés. Utóbbi fogalmakat részletesen is definiálták az elfogadott javaslatban. Így tehát méltatlan hivatalára a tisztviselő, ha – akár munkájával összefüggésben, akár munkahelyén kívül – olyan magatartást tanúsít, amely a beosztása tekintélyét, a munkáltató jó hírnevét, illetve a közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat súlyosan rombolja. Bizalomvesztésnek pedig az minősül, ha a kormánytisztviselő megszegi azon kötelezettségét, hogy feladatait a főnöke iránti „szakmai lojalitással köteles ellátni.