Finn tapasztalatokkal a magyar munkaerőpiac megreformálásáért

A finn miniszter, Tarja Cronberg érzékeltette, milyen sokat számított országukban a munkanélküliség csökkentésében, a foglalkoztatás javításában az európai uniós támogatások felhasználása. Magyarországon is jó az esély arra, hogy a társadalmi megújulás, valamint az infrastrukturális operatív programok jelentősen hozzájáruljanak a munkanélküliség csökkentéséhez, a foglalkoztatottság javításához.

A közös problémák között említette a szocialista politikus, hogy mindkét országban komoly gond a feketemunka - Finnországban ez elsősorban az építőiparra jellemző. Egyetértettek abban, hogy szigorú szankciókra azért is szükség van, mert a feketén foglalkoztatás egyrészt a munkavállalók kiszolgáltatottságát növeli, másrészt versenyhátrányt jelent a tisztességes vállalkozásoknak, illetve a legálisan foglalkoztatottak viselik a társadalombiztosítási és járulékterhek egészét.

Gúr Nándor hangsúlyozta: közös feladat az is, hogy a szakképzést még inkább a munkaerőpiac igényeihez igazítsák. A bizottsági elnök emlékeztetett arra, hogy Finnországban sokat tettek a nem tipikus foglalkoztatási formák, így a részmunkaidős, a határozott idejű alkalmazás, a távmunka ösztönzéséért. Magyarországon is további ösztönzőkre lenne szükség. A munkavállalókat és a munkáltatókat egyaránt érdekeltebbé kellene tenni a részmunkaidős foglalkoztatásban - tette hozzá. Ennek egyik módja, hogy a munkáltatóknak ne kelljen lényegesen több járulékot fizetniük, ha két dolgozót foglalkoztatnak négy-négy órában egy nyolcórás dolgozó helyett. Ugyanígy a munkába járás támogatása is többe kerül jelenleg a munkáltatónak, ha négyórás munkaidőben foglalkoztat nyolcórás munkaidő helyett.