Fizetésemelésre számítanak a fiatalok
A 19-29 éves fiatalok többsége dolgozik: 52 százalékuk kap főállásból fizetést, 25 százalékuk pedig mellékállásból szerez jövedelmet. A dolgozó fiatalok 52 százaléka számít kisebb mértékű fizetésemelésre, ez rekordmagas arányt jelent a felmérés több mint ötéves történetében - derül ki a K&H ifjúsági indexéből.
A fiatalok kétharmada stabilnak tartja, 53 százalékuk pedig még szereti is a munkáját, kisebbségben vannak, akik megbecsültnek is érzik magukat a munkahelyükön.
A fiatal aktív dolgozók mindössze 11 százaléka tartja bizonytalannak a pozícióját, kétharmaduk - azaz 67 százalék - stabilnak érzi az állását. A válaszadók 53 százaléka szereti a munkáját, ugyanakkor mindössze 37 százalékuk véli úgy, hogy meg is becsülik a munkahelyén. Ráadásul az optimisták aránya 2017 harmadik negyedéve óta folyamatosan csökken.
A dolgozó fiatalok vegyesen látják a jövőbeli fizetésüket: a megkérdezettek több mint fele, 52 százaléka számít kisebb mértékű emelésre, ami rekord az ifjúsági index több mint ötéves történetében. Egy komolyabb emelést a fiatalok 22 százaléka tart elképzelhetőnek, így tehát összesen 74 százalékuk számol kisebb-nagyobb emeléssel. Ezt alátámasztják a statisztikai adatok is, hiszen évek óta jelentősen növekednek az átlagfizetések: a KSH adatai szerint 2018 első hat hónapjában a nettó átlagfizetés 216 ezer forint volt, ami 11,9 százalékos növekedést jelent éves szinten.
Hogyan jönnek ki a fiatalok a keresetükből?
A mindennapos kiadások közül a 19-29 évesek 55 százaléka könnyen ki tudja fizetni a szükséges élelmiszereket, mindössze 6 százalékuk mondta, hogy ez csak nagyon nehezen megy, sőt, néha nincs is rá elég pénze.
Jóval kevesebbeknek megy már könnyen a lakhatási költség, a szórakozásra és a ruházkodásra szánt összeg előteremtése: a fiatalok mindössze 28-30 százaléka érzi úgy, hogy ezekre könnyedén elő tudja teremteni a pénzt. Jelentős különbségek vannak a nemek között a szórakozásra szánt összegben is: a nők 31 százaléka mondta, hogy nem költ szórakozásra, míg a férfiaknak mindössze a 14 százaléka spórolja meg ezt a kiadást.
A műszaki cikkek vásárlása a legnehezebben fizethető költség a fiatalok beszámolója szerint. Az autó fenntartása, a közlekedési költségek és a gyerekkel kapcsolatos kiadások azok, amelyek a legtöbb fiatalt nem érintik: 61 és 72 százalékuk nem költ erre.
A fiatal aktív dolgozók mindössze 11 százaléka tartja bizonytalannak a pozícióját, kétharmaduk - azaz 67 százalék - stabilnak érzi az állását. A válaszadók 53 százaléka szereti a munkáját, ugyanakkor mindössze 37 százalékuk véli úgy, hogy meg is becsülik a munkahelyén. Ráadásul az optimisták aránya 2017 harmadik negyedéve óta folyamatosan csökken.
A dolgozó fiatalok vegyesen látják a jövőbeli fizetésüket: a megkérdezettek több mint fele, 52 százaléka számít kisebb mértékű emelésre, ami rekord az ifjúsági index több mint ötéves történetében. Egy komolyabb emelést a fiatalok 22 százaléka tart elképzelhetőnek, így tehát összesen 74 százalékuk számol kisebb-nagyobb emeléssel. Ezt alátámasztják a statisztikai adatok is, hiszen évek óta jelentősen növekednek az átlagfizetések: a KSH adatai szerint 2018 első hat hónapjában a nettó átlagfizetés 216 ezer forint volt, ami 11,9 százalékos növekedést jelent éves szinten.
Hogyan jönnek ki a fiatalok a keresetükből?
A mindennapos kiadások közül a 19-29 évesek 55 százaléka könnyen ki tudja fizetni a szükséges élelmiszereket, mindössze 6 százalékuk mondta, hogy ez csak nagyon nehezen megy, sőt, néha nincs is rá elég pénze.
Jóval kevesebbeknek megy már könnyen a lakhatási költség, a szórakozásra és a ruházkodásra szánt összeg előteremtése: a fiatalok mindössze 28-30 százaléka érzi úgy, hogy ezekre könnyedén elő tudja teremteni a pénzt. Jelentős különbségek vannak a nemek között a szórakozásra szánt összegben is: a nők 31 százaléka mondta, hogy nem költ szórakozásra, míg a férfiaknak mindössze a 14 százaléka spórolja meg ezt a kiadást.
A műszaki cikkek vásárlása a legnehezebben fizethető költség a fiatalok beszámolója szerint. Az autó fenntartása, a közlekedési költségek és a gyerekkel kapcsolatos kiadások azok, amelyek a legtöbb fiatalt nem érintik: 61 és 72 százalékuk nem költ erre.
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Aki kérdez: Deák Zsolt