Kettős viszony: használjuk, de nem igazán bízunk benne. Mi az?

A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (BGE) 2025 decemberében reprezentatív kutatást végzett a 18 év feletti magyar munkavállalók körében, amely átfogó képet nyújt a hazai munkaerőpiac aktuális állapotáról. A vizsgálat kiemelt figyelmet fordított a digitalizáció és a mesterséges intelligencia (MI) munkavégzésre gyakorolt hatásaira – egy olyan területre, amely globálisan is az egyik legjelentősebb gazdasági és társadalmi átalakulási folyamat mozgatórugója.

Az MI jelenléte: még nem általános, de gyorsan terjed

Bár a digitális eszközhasználat mára szinte általánossá vált – a munkavállalók 75%-a használ ilyen eszközöket legalább munkaideje negyedében –, a mesterséges intelligencia alkalmazása ennél jóval differenciáltabb képet mutat.

A válaszadók 35%-a egyáltalán nem használ MI-alapú megoldásokat, miközben a munkavállalók 15%-a már intenzíven, a munkaideje jelentős részében támaszkodik ezekre az eszközökre. Ez arra utal, hogy az MI adaptációja jelenleg még szakaszos, de egyértelműen növekvő trendet mutat.

Integráció a mindennapi munkába: a használat már túlmutat a kísérletezésen

Az MI használata nem alkalmi jelenség: az azt alkalmazó munkavállalók 63%-a szerint az eszközök szervesen beépültek a mindennapi munkafolyamatokba. Ez a teljes munkavállalói populáció közel felét (43%) jelenti, ami arra utal, hogy az MI már nem csupán technológiai újdonság, hanem a munkaszervezés és a feladatvégzés strukturális elemévé válik.

Ez a tendencia összhangban áll a nemzetközi tapasztalatokkal, amelyek szerint az MI legnagyobb hatása nem az egyes feladatok automatizálásában, hanem a munkafolyamatok újraszervezésében és a döntéshozatal támogatásában érhető tetten.

Hatékonyság és minőség: érzékelhető előnyök

A mesterséges intelligencia használatáról a válaszadók kifejezetten pozitívan vélekednek.

• Az MI-t használók 76%-a hatékonyságnövekedést tapasztal
• Hasonló arányban számolnak be a munkaminőség javulásáról
• 73% szerint nagyobb hozzáadott értékű munkát tud végezni

Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az MI nem csupán időmegtakarítást eredményez, hanem a munkavégzés minőségi jellemzőit is átalakítja, lehetővé téve a komplexebb, kreatívabb feladatok felé való elmozdulást.

Munkaterhelés és kontroll: nem növeli, inkább csökkenti a terheket

A technológiával kapcsolatos stresszorok („technostressz”) szakirodalmának egyik alapvetése, hogy a technológiai innovációk fokozzák a munkavállalók terhelését, növelik a munkatempót és az állandó elérhetőségből fakadó nyomást. A szakirodalom ezt a jelenséget technológiai vagy digitális túlterhelésnek nevezi. A kutatás eredményei azonban arra utalnak, hogy a megkérdezett magyar munkavállalók percepcióiban nincsenek ilyen félelmek:

• A válaszadók 57%-a szerint nem nőtt a munkaterhelése
• 68%-uk esetében kifejezetten csökkent

Ez a tendencia arra utal, hogy munkavállalók tapasztalatai alapján az MI jelenleg inkább támogatja a munkavégzést és kevésbé használják a dolgozók ellenőrzésére vagy munkaterheik növelésére.

Bizalom és kritikai attitűd: kettős viszony az MI-hez

Az MI használata ugyanakkor nem jár együtt feltétlen bizalommal. A kutatás egyértelműen rámutat a technológiához való ambivalens viszonyra:

• A munkavállalók 81%-a kritikusnak tartja saját hozzáállását
• 70,6% szerint az MI adhat félrevezető válaszokat
• Mindössze 27% bízik meg teljes mértékben a technológiában

Ez a kettősség jól illeszkedik a technológiai adaptáció klasszikus modelljeihez, ahol a használat gyorsabban terjed, mint az intézményi és kognitív bizalom kiépülése.

Munkahelyi bizonytalanság: a félelem továbbra is jelen van

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos egyik legfontosabb társadalmi kérdés a munkahelyek jövője. A kutatás szerint a magyar munkavállalók megosztottak ebben a kérdésben:

• 49,5% nem tart attól, hogy munkája feleslegessé válik
• ugyanakkor a többség – több mint 50% – igenis érzékel bizonytalanságot

Ez arra utal, hogy az MI nemcsak technológiai, hanem pszichológiai és munkaerőpiaci kihívásokat is generál - hangsúlyozza Csillag Sára a BGE Emberi Erőforrás Fejlesztés tanszékének vezetője, kutató.

Kompetenciák és tanulás: a szervezetek szerepe kulcsfontosságú

A kutatás egyik legfontosabb eredménye a tanulási folyamatokra vonatkozik.

• Az MI-t használók 84,4%-a kompetensnek érzi magát
• 55% munkahelyi képzés vagy támogatás révén jutott tudáshoz
• mindössze 25% tanulta meg önállóan az eszközök használatát

Ez azt jelzi, hogy a szervezetek aktív szerepet vállalnak a digitális kompetenciák fejlesztésében, ami hosszabb távon versenyképességi tényezővé válhat.

Transzformáció zajlik – de nem konfliktusok nélkül

A kutatás eredményei alapján a mesterséges intelligencia már jelen van a magyar munka világában, és egyre inkább integrálódik a mindennapi gyakorlatokba. A technológia érzékelhető hatékonyságnövekedést és minőségjavulást hoz, miközben nem növeli a munkaterhelést.

Ugyanakkor az adaptáció nem mentes a feszültségektől: a bizalom hiánya, a félrevezető válaszoktól való félelem, valamint a munkahelyi bizonytalanság mind azt jelzik, hogy az MI bevezetése nem pusztán technológiai, hanem szervezeti és társadalmi folyamat. A következő évek egyik kulcskérdése az lesz, hogy a szervezetek és a szakpolitikai döntéshozók hogyan tudják egyszerre kezelni a hatékonysági potenciált és a munkavállalói bizonytalanságot.

Nyitókép: Magnific.com