Hasznos dolgok műanyagból

Ezért fontos, hogy bármilyen cég vagy magánszemély, akinek fontos a fenntarthatóság ügye, a műanyagokkal is kezdjen valamit, hiszen az energiahatékonyságra már vannak jó megoldások, főleg, ha egy vállalat az EnergyHub cégcsoport energetikai szakreferens szolgáltatására támaszkodva formálja a tevékenységét, viszont a hulladékgazdálkodás ennél talán még bonyolultabb terület.

Lépések a megoldás felé

Talán az emberi történelem során nem volt még annyira szemetes kor, mint a miénk. Ez bizonyára annak köszönhető, hogy míg a régebbi korok embere nagyobb részt viszonylag gyorsan lebomló szerves hulladékot termelt, addig a mi szemetünk nagyobbik része sok generáción át fennmaradó műanyag.

A probléma kezelésének első és legfontosabb lépése a szelektív hulladékgyűjtés lenne, hiszen csak így lehet hatékony újrahasznosításban gondolkodni, aminek köszönhetően a problémát okozó anyagokat legalább részben bekapcsolhatnánk a körforgásos gazdaságba.

Pirolízis, az új csodafegyver?

A PET palackok újrahasznosítása már viszonylag jól megoldott kérdés, viszont a vegyes műanyagok, mint például a többrétegű élelmiszercsomagolások feldolgozása komoly nehézséget jelent.

Erre kínálhat megfelelő technológiát a pirolízis, melynek segítségével utóbbi problémás hulladékok is feldolgozhatóvá válhatnának, a folyamat melléktermékeként pedig üzemanyagot lehetne kinyerni.

A folyamat lényege, hogy oxigénmentes környezetben melegítik fel a műanyagokat, így egy része elbomlik gáz, illetve folyadék halmazállapotú üzemanyag kiválása mellett.

Mindez remekül hangzik, viszont nem működik sajnos minden műanyaggal, illetve vannak még mennyiségi korlátok is.

Katalizátor kerestetik

A kutatás jelenlegi iránya az, hogy a leggyakoribb műanyagokhoz, mint például a fentebb emlegetett PET, azaz polietilén-tereftalát is pirolizálható legyen valamiféle katalizátor beiktatásával. A tudósok jelenleg ezt a katalizátort keresik.

A kutatási eredmények elég kecsegtetőek, hiszen akadnak már egészen ígéretes jelöltek a szerepre.

Ezen a területen az egyetemi és a vállalati szféra érdekei azonosak, hiszen a kutatások eredményét a hulladékfeldolgozó ipar azonnal hasznosítani tudja.

Igény lenne a technológiára, hiszen a világon eddig hozzávetőleg 8,3 milliárd tonna műanyagot gyártottak, melynek csak 9 százalékát sikerült eddig újrahasznosítani, 79 százalék hulladéklerakókban halmozódik, 12 százalékát pedig elégették, káros vegyi anyagokat juttatva a légkörbe, a talajba és az óceánokba.

Hatalmas igény lenne tehát arra, hogy ezeket a szennyezőanyagokat valamilyen módon visszaforgassák a gazdaságba.