Hatékony HR - nemcsak a mérete...

Hatékony HR – nemcsak a mérete... 2005. január 12. " class="kapcsszoveg">M. Zs. J. A hatékonyan és jól dolgozó HR-esek kevesebb munkatársat szolgálnak ki, a kevésbé hatékonyak többet. A HR stratégiai szerepe Magyarországon még mindig inkább csak a szakkönyvek lapjain létezik. Ön mit szól hozzá? A fejlett ipari országokban egy emberi erőforrás szakember átlagosan 85-120 munkatársat szolgál ki, míg Magyarországon 100-at, 130-at – derült ki a Mercer humán erőforrás tanácsadó cég 40 országot felölelő felméréséből. A HR területen tehát a hatékonyság a megszokottól eltérően működik: nem attól jó a HR osztály, ha minél több embert szolgál ki egy munkatársa. Ezt támasztja alá a legfrissebb Figyelő-Hewitt Legjobb munkahely felmérés is: a magyar TOP 10 vállalatnál a kiszolgáltak száma 80 alatt marad, de olyan magyar céget sem nehéz találni, ahol ennél sokkal több, 300 alkalmazott jut egyetlen HR munkatársra.Mit csinálnak?A humán terület megítélését a HR funkció átláthatósága is befolyásolja. nehéz elhinni, de a Legjobb munkahely felmérésben részt vevő több mint tízezer munkavállaló válaszai alapján a magyar dolgozóknak csak 35 százaléka érzi úgy, hogy tisztában van azzal, mivel is foglalkoznak pontosan cégénél a HR-es munkatársak. Sőt, körülbelül ugyanennyien gondolják, hogy az emberi erőforrás terület megfelelő figyelmet fordít az alkalmazottak véleményének megismerésére. A legjobb munkahelynek bizonyuló vállalatoknál ezzel szemben minden második dolgozó tudja, milyen feladatokat lát el a HR osztály, és úgy is érzik, hogy számít a véleményük a tevékenységük kialakításánál. Ahogy az alkalmazottak látjákA dolgozói elégedettség növekedését nagyban befolyásolja a HR osztály létszáma és stratégiai szemlélete. A „kevesebb több" elv szerint minél kevesebb munkatárssal foglalkozik egy HR-es, annál jobban érzik magukat a dolgozók. 2003-as adatok alapján a magyarországi vállalatoknál, a dolgozói létszámtól függően, átlagosan 9 fő lát el humán erőforrás feladatokat. Ebből a számból arra lehetne következtetni, hogy a magyar cégek jó úton járnak. Az árnyaltabb elemzés azonban már mást mutat. A titok ugyanis az adminisztratív és HR szakemberek arányában rejlik, s ebben a magyar cégek már messze elmaradnak a nyugati társaik mögött. A professzionális és adminisztratív dolgozók aránya a fejlett ipari országok vállalatainál egy az egyhez, míg Magyarországon egy szakemberre három adminisztratív munkatárs jut – emeli ki a Mercer összehasonlító tanulmánya. Ennek megfelelően, amíg külföldön az emberi erőforrás részlegeknek csupán 39 százaléka tölt be tranzakciós és operatív szerepet, a magyarországi arány 60 százalék. A HR terület stratégiaivá alakítása pedig a felsővezetésnek is elemi érdeke. Meglepő, de az alkalmazottak főnökeikről kialakított véleménye szorosan összefügg azzal, hogyan látják a HR terület működését. Ha elégedettek a tevékenységével, a főnöküket is szebb színben látják, és elkötelezettek vállalatuk mellett.Ami a vezetésnek fontosA dolgozók a rájuk fordított figyelem alapján értékelik a humán osztály hatékonyságát, a vezetés pedig mérőszámokkal igyekszik nyomon követni a terület működését. Szinte az összes magyarországi nagyvállalat (91 százalék) méri a HR tevékenység eredményességét, de már a kis- és középvállalatoknál sem ritka a terület elszámoltatása, 76 százalékuk számokban is szeretné látni a kicsit megfoghatatlan emberi erőforrás tevékenységek eredményeit. A felsővezetők előszeretettel élnek az évenkénti célkitűzés és értékelés eszközével, de a legjobb munkahelyeknél a pontos összehasonlító, benchmark adatokra is gyakran támaszkodnak a HR osztály megítélésénél. Arra szintén csak a top vállalatok áldoznak, hogy belső elégedettség felmérést végeztessenek. Így gyakorlatilag az emberi erőforrás menedzserek ügyfeleit, vagyis a dolgozókat kérdezik ki a kapott szolgáltatás minőségéről. A HR költségvetésből számított mutatók minden vállalatnál népszerűek. A humántőke-megtérülési mutató (ROHR) ma már sok helyen ismert, sok cég menedzsmentje pedig speciális HR mérőszámokat alkot beszámoltatás céljából.