Jelentős profitot hozhat a stressz megelőzése

Az orvostudomány korábban nemigen foglalkozott a stressz okozta betegségek fizikai jellegű következményeivel, mára azonban bebizonyosodott, hogy a stressz nem egyszerű betegség, hanem egész betegségsorozat elindítója lehet: a hosszan tartó feszült idegállapot közvetetten szív- és érrendszeri problémákat, magas vérnyomást, szívinfarktust, mozgásszervi vagy akár daganatos megbetegedéseket, emésztőrendszeri problémákat, depressziót és allergiát is okozhat, emellett olyan rizikófaktorok megjelenéséhez vezethet, mint az alkoholizálás vagy a túlzott evés.

Nem tudjuk követni a folyton változó körülményeket

Selye János szerint a stressz nem specifikus válasza a testet ért igénybevételeknek. Akkor lép működésbe, amikor követeléseket támasztanak velünk szemben, ezért a stressznek védekezési és alkalmazkodási funkciója is van. Okozhatja a rohanó életforma, a dugók, a tömeg, a zaj, munkahelyi közegben a fokozott terhelés, az időnyomás, a bizonytalanság, a munkaidő rugalmatlansága, a kommunikáció hiánya, a szervezési hiányosságok, a vezetői stílus, a tisztázatlan feladatkörök vagy az elbocsátás.

Mivel az emberi szervezet képtelen alkalmazkodni az állandóan változó körülményekhez, a stressz-keltő tényezők folytonos jelenlétéhez, kimerülhetnek a test erőforrásai, és hajlamossá válhat a betegségekre, a stressz ugyanis közvetlenül az immunrendszerre fejti ki hatását. A nyomás és a feszültség hatására folyamatosan gyűlnek a testi panaszok: fej-, hát-, gerinc- és gyomorfájdalmak, végtagzsibbadás, alvás és szexuális zavar. Az állandó idegeskedés, türelmetlenség, ingerültség, szorongás, lehangoltság, fáradékonyság, koncentrációs zavarok, fokozott érzékenység, gyakori felső légúti panaszok, bőrfertőzések és a hajhullás is arra utalhat, hogy az illető stressz hatása alatt áll.

Óriási méreteket öltött világszerte a munkahelyi stressz

A Regus közelmúltban közzétett felmérése szerint a munkahelyi stressz az elmúlt két évben a vállalatok 58 százalékánál érzékelhető mértékben megugrott szerte a világon. Európában 41,2 millió munkavállaló egészségét, az aktív népesség közel egyharmadát veszélyezteti, a vezetők 79 százaléka a rizikó csoportba tartozik. - Magyarország még rosszabb képet mutat e téren: minden második munkavállaló magas munkahelyi stressznek van kitéve, ami leginkább a 28-39 éves korosztályt, valamint a közép- és felsővezetőket érinti. Ehhez képest a vállalatoknak mindössze egyharmada kínál stressz-csökkentő szolgáltatást munkavállalóinak - adott képet a hazai helyzetről Kohanecz Margit, az ABO Institute Kft. ügyvezetője a közelmúltban rendezett Personal Hungary szakkiállításon.

Mint mondta, a legtöbb kihívás, amivel a HR-esek szembekerülnek, a munkaerő-elvándorlás és a betegszabadság. A munkavállalók egészségi állapotának milyensége a szervezet működésére is kihat, visszaeshet az irányítás és a termelés hatékonysága, csökkenhet a motiváció, ami hanyag munkát és a kollégák közötti konfliktust eredményezhet. Ezek a tényezők jelentősen rontják a gazdasági és pénzügyi mutatókat: nőnek például a termelés költségei és az új belépők betanítására is többet kell fordítani. - Ezzel szemben azoknál a vállalatoknál, ahol valóban törődnek a munkavállalók fizikai és lelki egészségével 10 százalékos profitnövekedés érhető el - hívta fel a figyelmet Kohanecz Margit, hozzátéve, ha eltekintünk a vállalatok gazdasági érdekeitől, már csak a magyar lakosság rendkívül rossz egészségi állapota miatt is fontos foglalkozni a kérdéssel.

Beteg nép a magyar?

Hazánkban az utóbbi évtizedekben sokat romlott a helyzet ezen a téren, elég csak azt megnézni, hogy egy magyar állampolgár átlagosan 6-7 évvel kevesebbet él nyugat-európai társánál. Ha pedig csak a betegségek típusait vizsgáljuk, a számok magukért beszélnek.

- A daganatos megbetegedések száma 600 000 főre tehető, évente körülbelül 70-80 000 új esetet diagnosztizálnak, a leggyakoribb megbetegedés férfiaknál a tüdőrák, a nőknél a mellrák. Évente 35 000 ember hal meg különböző rosszindulatú daganatos betegségben. Kiemelkedően gyakori a magas vérnyomás, a lakosság mintegy 16 százaléka szenved ebben a komoly szövődményekkel járó betegségben. Az ischaemiás szívbetegségek a magyarországi halálozások meghatározó részét képezik, a betegség már fiatal korban is jelentkezhet, közel 650.000 embert érint. Több mint 420.000 felismert és kezelt cukorbeteg él hazánkban, a frissen felismertek mintegy 5 éve betegek, az életkor előrehaladásával pedig egyre többeknél jelentkezik. A mozgásszervi betegségek körülbelül 680 ezer embert érintenek, az ő megszokott életvitelük ezáltal korlátozott, de akadályozza őket a munkavégzésben is, így sokszor a keresőképtelenség kialakulásának egyik oka. Közel 3 millióan szenvednek az allergiától, a WHO előrejelzése szerint 2025-re a világ népességének fele allergiás lesz. Sajnos ez a betegség gyakran jár együtt asztmával, közel negyed millióan szenvednek tőle hazánkban. És ne felejtsük el az emésztőrendszeri betegségeket sem, ezek közül a leggyakrabban a gyomor és nyombélfekély, valamint a májbetegségek fordulnak elő, a 19 évnél idősebb korosztály 3 százalékát érinti - ismertette a lesújtó statisztikákat az ABO Institute Kft. ügyvezetője.

A magas rizikójú betegségek nagy része elkerülhető

Dr. Dean Ornish, a Kaliforniai Egyetem orvosprofesszora azt vallja, hogy az életmód drasztikus megváltoztatásával megállítható, sőt vissza is fordítható bizonyos betegségcsoportok további állapotromlása. - A fenyegetéssel szembeni hatásos védekezéshez azonban először tisztába kell jönnünk azzal, honnan is számíthatunk rá - emelte ki Kohanecz Margit.

Ezt a célt szolgálják a különböző szűrővizsgálatok, amelyeket ma már egyre több munkáltató biztosít dolgozóinak. Ugyanakkor ma már létezik olyan prevenciós vizsgálat is, amelynek során egy egyszerű vérvételből akár 150 betegség előjele is kiszűrhető a cukorbetegségtől egészen a daganatos betegségekig. - Ez az úgynevezett ABO-módszer, amelynek előnye, hogy prevencióra és diagnosztikára is alkalmas, komplett elemzést, javaslatokat, orvosi véleményt és egészségtervet tartalmaz, személyre szabott diagnosztikai programra épül, az eredményeknél figyelembe vesszük az egyedi tulajdonságokat, családi hajlamokat. Ami talán a legfontosabb, hogy előrejelzi a kialakulóban lévő betegségeket és már az egészséges állapotban felismeri a kóros tendenciákat - ismertette az ügyvezető.

A betegségek megelőzése érdekében van szükség a stressz felismerésére is. Pszichoszociális kockázatelemzéssel ki lehet mutatni a szorongásra való alkati hajlamot, a pillanatnyi szorongás mértékét, a különböző stresszorok mértékét, a stressz-tolerancia szintet, a különböző stressz-kezelési módszerek hatékonyságát, valamint a fizikai tüneteket is vizsgálni lehet. Ebben az esetben a kezelés első pontjában azonosítják az egyéni stressz szintet és a kiváltó okokat, ezután meghatározzák az eszközöket (szervezés, priorizálás, időbeosztás, stresszkezelés, stb.), majd évente folyamatosan monitorozzák a változást.

Kohanecz Margit szerint érdemes a szűrővizsgálatokat igénybe venniük a munkáltatóknak, hiszen kimutathatóan csökkenek a költségeik: kevesebb lesz a megbetegedés, csökken a táppénzes napok száma, alacsonyabb lesz a fluktuáció, célzottabban tervezhetnek tréningeket, emellett az sem utolsó szempont, hogy ezzel törvényi kötelezettségüknek is eleget tesznek.