Jelentősen csökkentek a munkáltatói befizetések az önkéntes nyugdíjpénztáraknál
Az első negyedévben az önkéntes nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak vagyona 8,5, illetve 6,4 százalékkal nőtt éves összevetésben, a pénztárak kiváló teljesítményt nyújtottak - ismertette az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége a szervezettel együttműködő kasszák összesített adatait. A kiváló teljesítmény ellenére a nyugdíjtakarékossági piac rövid és hosszú távú jövője kapcsán a szervezet aggasztónak tartja, hogy az első negyedévben jelentősen visszaesett a munkáltatói befizetések összege.
Egy öregedő társadalomban az öngondoskodás munkáltatói támogatásának nagy mértékű csökkenése komoly gondokat okozhat, különösen a fiatalok alacsony megtakarítási hajlandósága mellett. Az ÖPOSZ szerint szükség van a munkáltatói befizetések fellendítésére, esésének megállítására, ezáltal a nyugdíj- és egészségi célú takarékosság további élénkítésére függetlenül attól, hogy a pénztártagok befizetéseik látványos növelésével voksolnak a pénztári öngondoskodás mellett, vélhetően egyre jobban feszegetve megtakarítási teljesítőképességük határait.
Az egészségpénztári tagok az első negyedévben 50 százalékkal többet tettek félre, mint tavaly ilyenkor, a munkáltatói hozzájárulások viszont 35 százalékkal visszaestek. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál - kevésbé markáns módon - ugyanez a folyamat játszódott le. Megoldás lehetne a kedvezőtlen trend megállítására, ha a munkáltatók a mostaninál is kedvezőbben támogathatnák dolgozóik megtakarítását.
A kasszákba vetett bizalmat mutatja, hogy az egyéni befizetések összege jelentősen nőtt, annak ellenére, hogy a munkáltatói befizetések a béren kívüli juttatási piac, a cafetériarendszer idei átalakulása miatt jelentősen csökkentek. Dr. Kravalik Gábor szerint a munkáltatói befizetések csökkenése komoly problémát jelent az öngondoskodási piac számára.
Aggodalomra ad okot az is, hogy a fiatalabbak munkáltatói kiegészítés nélkül nem, vagy nem idejében kezdenek hosszútávra spórolni. Ma jellemzően csak 30-35 év felett válnak nagyobb számban taggá. A ma is aktív megtakarítókat is visszaveti a munkáltatói segítség elmaradása. Ezért minden korosztály számára kulcsfontosságú a munkáltatók aktív szerepvállalása” - emelte ki az elnök.
Az öngondoskodási piacra és a nyugdíjrendszerre is nehéz időszak vár, ha a munkáltatók nem vállalnak nagyobb részt a befizetésekből. A nyugdíj összegének munkabérhez viszonyított arányát mutató, úgynevezett helyettesítési ráta a jelenlegi 72 százalékról 2040-re 40 százalékra csökkenhet. Az aktív dolgozókra jutó nyugdíjasok számát jelző, úgynevezett függőségi ráta pedig 2060-ra a duplájára nőhet.
Az egészségpénztári tagok az első negyedévben 50 százalékkal többet tettek félre, mint tavaly ilyenkor, a munkáltatói hozzájárulások viszont 35 százalékkal visszaestek. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál - kevésbé markáns módon - ugyanez a folyamat játszódott le. Megoldás lehetne a kedvezőtlen trend megállítására, ha a munkáltatók a mostaninál is kedvezőbben támogathatnák dolgozóik megtakarítását.
A kasszákba vetett bizalmat mutatja, hogy az egyéni befizetések összege jelentősen nőtt, annak ellenére, hogy a munkáltatói befizetések a béren kívüli juttatási piac, a cafetériarendszer idei átalakulása miatt jelentősen csökkentek. Dr. Kravalik Gábor szerint a munkáltatói befizetések csökkenése komoly problémát jelent az öngondoskodási piac számára.
Aggodalomra ad okot az is, hogy a fiatalabbak munkáltatói kiegészítés nélkül nem, vagy nem idejében kezdenek hosszútávra spórolni. Ma jellemzően csak 30-35 év felett válnak nagyobb számban taggá. A ma is aktív megtakarítókat is visszaveti a munkáltatói segítség elmaradása. Ezért minden korosztály számára kulcsfontosságú a munkáltatók aktív szerepvállalása” - emelte ki az elnök.
Az öngondoskodási piacra és a nyugdíjrendszerre is nehéz időszak vár, ha a munkáltatók nem vállalnak nagyobb részt a befizetésekből. A nyugdíj összegének munkabérhez viszonyított arányát mutató, úgynevezett helyettesítési ráta a jelenlegi 72 százalékról 2040-re 40 százalékra csökkenhet. Az aktív dolgozókra jutó nyugdíjasok számát jelző, úgynevezett függőségi ráta pedig 2060-ra a duplájára nőhet.
Hatodik kiadásához érkezett az Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Visszatérnek a Dolgozó anyák