Jól jár az a főnök, aki hallgat az alkalmazottaira

Harminckétezer, a világ minden tájáról beérkezett javaslattal lett gazdagabb az IBM azon az ötletbörzén, amelyet a számítástechnikai óriás már harmadszor rendezett meg. A háromnapos Innovation Jam keretében felmérik, milyen megvalósítható javaslatokkal tudnak előállni a cég munkatársai. A dolgozók az interneten regisztrálnak az akcióra, és a meghirdetett időpontban közzéteszik ötletüket a rendszerben. Ugyanott arra is lehetőségük van, hogy hozzászóljanak mások elképzeléseihez, továbbfejlesztve vagy kritizálva azokat. Az így beérkező több tízezer ötletet a rendszer statisztikai módszerekkel elemzi, de az IBM mintegy száz önkéntese is figyelemmel kíséri a diskurzusok alakulását, így a figyelemre méltó javaslatok közé beemelhetnek olyat is, amelyik a hozzászólások vagy a kattintások száma alapján elsikkadna.

A rengeteg felvetésből a többszörös szűrés után az IBM-nél négy-öt jut el abba a fázisba, amikor már egy erre kijelölt csapat dolgozik azon, hogy megvalósítható programmá váljanak, amelyre pénzt is adnak. Tavalyelőtt a vállalat mintegy 100 millió dollárt különített el a kiválasztott ötletek megvalósítására, amelyek között szerepelt a ma már piacon lévő környezettudatos informatikai szolgáltatás- és termékcsomag, a Green Portfolio is. „Már azzal is sokat lépünk előre, ha a több tízezer elképzelésből csak néhány kiválót valósítunk meg” – állítja Intődy Gábor, az IBM kommunikációs vezetője.

A BEOSZTOTTAK IS ÉRDEKELTEK. Az IBM-nél nem számszerűsítik külön, mennyi többletbevételt vagy megtakarítást értek el ily módon, máshol viszont szép számok adódnak. Az Electrolux magyarországi gyáraiban például évi 14 milliós megtakarítást várnak a dolgozók által javasolt módosításoktól, a Siemens pedig globálisan több mint 216 millió eurót köszönhetett tavaly a dolgozói innovációnak, amelyet összesen 21 millió euróval jutalmazott.

Nem csak a vállalati eredményben mutatkozik meg az ilyen kezdeményezések hatása. A Hewitt Humán Tanácsadó Kft. legutóbbi Legjobb Munkahely-felmérése szerint a dolgozók elkötelezettsége akár 30 százalékponttal is erősödhet, ha figyelembe veszik javaslataikat, és adott esetben meg is valósítják azokat. Ugyanakkor van még mit javítaniuk a magyar vállalatoknak ezen a téren, hiszen a megkérdezett alkalmazottaknak csupán 40 százaléka érezte úgy, hogy odafigyelnek az ötleteire, közülük is inkább a középvezetők voltak elégedettek a helyzetükkel.

Ezt igazolják vissza Pozvai Zsolt, a Develor Tanácsadó Zrt. vezérigazgatójának tapasztalatai is. Szerinte a vállalatokat a nyilvánvaló előnyök ellenére sem foglalkoztatja kellőképpen az ötletmenedzsment. „A vezetők gyakran elég kreatívnak tartják magukat ahhoz, hogy mindent maguk találjanak ki, és nincs szükségük beosztottjaik javaslataira” – mondja Pozvai. Szirmay Ágnes vállalati pszichológus is úgy látja, a hazai vállalati rendszerek kevéssé ösztönzik a munkavállalókat az önálló felvetésekre, de a felettesüknél is könnyen elakadhat az ötlet, amennyiben az nem ismeri fel annak fontosságát. „Ha nem hallgatják meg a dolgozókat, vagy válasz nélkül hagyják javaslataikat, akkor arról is lenevelhetik őket, hogy egyáltalán bármilyen véleményt alkossanak” – figyelmeztet a pszichológus. Nyitott és rugalmas dolgozók nélkül pedig aligha számíthat egy cég belső újításokra, ahogy ezek bevezetése is a vezetők nyitottságán és rugalmasságán múlik.

VARIÁCIÓK EGY TÉMÁRA. „Ki más ismerhetné jobban, hogy milyen újításra van szükség, mint aki az adott területen dolgozik” – érvel a dolgozók bevonása mellett Tóth Gábor, a Siemens Erőműtechnika humán erőforrás vezetője is. A Siemens globális szinten határozta meg ötletmenedzsment stratégiáját. Minden vállalatánál a közvetlen vezetők feladata az egyéni javaslatok és projektek támogatása, de a minőségmenedzsment felé is jelezhetik a dolgozók, milyen újítást látnának szívesen. A stratégiai jelentőségűeket viszont egy projektcsapat kezeli, amelynek az ötletadó kolléga is tagja lesz. Ha minden részletében kidolgozták javaslatukat, akkor egy prezentáció keretében győzhetik meg a menedzsmentet arról, hogy az érdemes a bevezetésre.

Pozvai Zsolt szerint az ötletek menedzselésére két út kínálkozik: vagy az IBM-hez hasonlóan időszakos akciók keretében várják az ötleteket, vagy egy meghirdetett stratégiai projekthez gyűjtenek javaslatokat, ám ilyenkor célszerű, ha az érintettek csoportokban dolgoznak együtt, ahogy a Siemensnél is teszik. Ahhoz, hogy az előbb említett akció sikeres legyen, elengedhetetlen, hogy a dolgozók visszajelzést kapjanak arról, megvalósult-e a javaslatuk, és jutalmazni is kell őket, különben hamar elhalhat a lelkesedés. Ezt a módszert követik a Henkelnél, ahol harmadik éve tart a vállalat innovációs kampánya: minden esztendőben más témában várják a javaslatokat, amelyek írásban vagy az intraneten is benyújthatóak. A legjobbakat önálló díjakkal jutalmazzák. Ezek közt van olyan, amelyet kifejezetten a termékfejlesztőknek tartanak fent, de például a körösladányi üzemüknek is saját díja van, amelyet minden évben a vállalat innovációs napján adnak át. Ezzel ismerik el például azokat a fejlesztéseket, amelyek a töltősorok biztonságát vagy hatékonyságát növelték az utóbbi években.

Bár a fenti feltételeknek elvben egyszerre kellene teljesülniük, a Figyelő által megkérdezett vállalatoknál „hiányosan” is sikeresen működtetik a rendszert. Az IBM-nél például nincs jutalmazás, a dolgozóknak mégis több mint 10 százaléka vesz részt az innovációs dzsemborin. Rendszeresen jutalmazzák viszont az ötleteket az Electroluxnál, ahol a Javasolj és nyerj! elnevezésű program nem időszakos jellegű. A jászberényi hűtőgépgyárban márciusban helyezték ki azokat az ötletládákat, amelyekbe a dolgozóktól folyamatosan várják a javaslatokat arra, miként lehetne javítani a működésen a biztonság, a folyamatok és a minőség területén. A legjobb tippekért 25 ezer forint jár, de havonta további 50 ezer forintot is kisorsolnak köztük. A kezdeményezés már az első hónapban annyira sikeresnek bizonyult, hogy áprilisban a nyíregyházi hűtőszekrénygyárban, majd júniusban a jászberényi porszívóüzemben is bevezették; azóta több száz ötletet dobtak be a ládákba.

A Siemensnél is folyamatos az ötletgyűjtés és a jutalmazás is. A dolgozók 20 eurótól 15 ezer euróig terjedő mértékben részesülhetnek javaslatuk eredményességéből, és akár évek múlva is emelkedhet a jutalom, ha időközben a megvalósult ötlet a korábban becsültnél jobban beválik. „A termelő vállalatoknál állandó téma a költségcsökkentés és a minőségjavítás, így élen járnak az ötletek gyűjtésében és hasznosításában” – mutat rá Pozvai Zsolt, aki szerint a javaslathasznosítás iparágtól is függ. Ellenpéldaként a biztosítási szektort említi, ahol az egymással versengő ügynökök ellenérdekeltek abban, hogy megosszák egymással tapasztalataikat, így lehetőség sincs azok hasznosítására.