Jövedelmek 2004 - bérek réme

Jövedelmek 2004 – bérek réme 2004. december 23. " class="kapcsszoveg">A. B. Többet költünk, ezzel szemben kevesebbet keresünk, mint egy évvel ezelőtt, de mielőtt messzemenő következtéseket vonnánk le, előbb nézzünk a számok mögé – a FigyelőNet év végi összeállítása. Ön mit szól hozzá? Évek óta példátlan módon idén először több hónapon keresztül csökkent a magyar lakosság reálbére. Ugyan a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egyelőre csak az októberi adatokat hozta nyilvánosságra, de az már látszik, hogy az elmúlt év nem tett jót a reálbéreknek. Vagyis a tavaly év végén nagy nehezen kiizzadott minimálbér-emelés nem hozta meg a hatását. Az elmúlt tizenkét hónapban ugyanis összesen 0,4 százalékkal ért kevesebb a kifizetett bér, mint korábban. Mindezt úgy, hogy a nominális nettó bérek 6,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A trend év végére ugyan mindenki szerint megváltozni látszik, de egyelőre csak pislákol a fény az alagút végén. Fekete–szürke–fehérA szürke gazdaságból származó forgalmat a KSH munkatársa a GDP 10 százalékára, azaz mintegy 3 ezer milliárd forintra becsüli. Ez olyan pénz, aminek csak az egyik oldala fekete. Ez általában a jövedelmi oldalt jelenti, miközben ezzel a jövedelemmel szemben legális vásárlás áll, vagyis az így megszerzett jövedelmet számlaképes boltban költik el. Nagyobb, óvatos becslések szerint is a GDP 5-15 százalékára becsült pénzmennyiség egyáltalán nem jelenik meg a statisztikákban. Ez feketepiacon fogyasztók és jövedelmüket ugyanott megszerzők pénze. Messze menő következtetéseket ugyan nem lehet levonni, de mindezek ellenére töretlen a magyar lakosság költekezési hajlandósága. Ugyanis ez idő alatt 6,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, s ebben még nincs benne a karácsonyi vásárlásdömping következtében megugró kereslet.Az adatok...Az első tíz hónapban a bruttó nominális átlagkereset a teljes nemzetgazdaságban 7,6 százalékkal, a versenyszférában 9,3 százalékkal, a költségvetési területen 4,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. De változott a nemzetgazdasági létszám is, és az alkalmazásban állók száma a üsszesen 2 millió 793 ezer volt 2004. január–október időszakban, ez 0,9 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A versenyszférában az év első háromnegyedében 1,5 százalékkal nőtt a létszám, míg a költségvetési szférában 1,1 százalékos létszámcsökkenést könyvelhettek el.Hiteles magyarokTovábbi látszólagos az ellentét az adatok mögött, hogy hogyan nőhetett a kiskereskedelmi forgalom, miközben a bérjövedelmek csökkentek. Az elmúlt években jelentősen bővült a magyar lakosság kezében levő fogyasztási hitelállomány: két év alatt mintegy másfélszeresére. 2004 júniusában a lakosságnál levő forint alapú hitelállomány 824 milliárd forintra rúgott, míg a devizatartozás 126 milliárd forint. 2002 júniusában ugyanez „mindössze" 597 milliárd és 30 milliárd forintot tett ki. ...és ami mögöttük vanAz adatokban több érdekességet is felfedezhetünk, mivel az alkalmazásban állók nem azonosak a foglalkoztatottakkal, és számuk a 3,915 millió, míg az alkalmazásban állók száma mindössze 2,793 millió. Így valójában többen folytatnak kereső tevékenységet, mint ahányan alkalmazottként bekerülnek a statisztikákba, és többeknek is van elkölthető jövedelmük. Amit híven jelez az elmúlt év növekvő kiskereskedelmi forgalma is.Ehhez adódó pluszjövedelem a vállalkozói kivétből származó, az egyszerűsített vállalkozási adó (eva) után megmaradó összeg is. A vállalkozásokból evá-n keresztül kivett nettó összeg pontosan nem ismeretes, de az köztudott, hogy az eva-körbe eső cégeknél legfeljebb minimálbérrel vannak alkalmazva a tulajdonosok, és az ehhez az összeghez tartozó járulékok megfizetése után a fennmaradó összeget 15 százalékos egyszerűsített adó megfizetése után veszik ki a vállalkozásból. A pénzügyi tárca idén 65 milliárd, jövőre 75 milliárd forint befizetésre számít az egyszerűsített vállalkozói adóból.A helyzet rossz...A foglalkoztatottak 3,915 milliós létszáma gyakorlatilag stagnáltaz elmúlt év alatt. Míg a munkanélküliek száma több mint 18 ezerrel, 255 ezerre nőtt az egy évvel korábbiakhoz képest. Arányuk július óta változatlan, és fél százalékponttal haladja meg az egy évvel korábbi állapotot, azaz 6,1 százalékon áll. Ugyanakkor kedvező tendencia lehet, hogy az elmúlt három hónapban mindössze ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma.Mi mit jelent?Foglalkoztatott: az adott héten legalább egyórányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendelkezett munkával, de abban átmenetileg (betegség, szabadság, ideértve a szülési szabadságot is) nem dolgozott. Munkanélküli: az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől csak átmenetileg volt távol, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, a kikérdezés időpontjában rendelkezésre állt, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha megfelelő állás kínálkozna számára, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd. Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak (foglalkoztatottak és munkanélküliek) népességen belüli aránya.A KSH adatait szinte meghazudtolva a munkaügyi tárcát szétveti az optimizmus: Burány Sándor, a munkaügyi tárca korábbi vezetője szeptemberben még azt mondta, hogy 2004 első nyolc hónapjában 14 ezer fős foglalkoztatotti többlet jelentkezett a versenyszférában. De nem tette hozzá, hogy 2003 hasonló időszakához viszonyítva csökkent a fogalkoztatottság. Csizmár Gábor jelenlegei tárcavezető egy konferencián meg is fejelte elődjét, mondván: jövőre 88 millió forint fordítható munkaerő-piaci és képzési programra, s ez 30-50 ezerrel növeli a magyarországi foglalkoztatotti létszámot....de van reményDe az optimista minisztériumi és a kevésbé optimista KSH–számoknál is rosszabb a helyzet. A számok és a valóságban tapasztalt tények közti diszkrepanciát az "aktivitási ráta" kifejezés takarja. Ma Magyarországon nagyon alacsony az aktivitási ráta, vagyis azoknak az aránya, akik munkaképes korúak és munkát vállalnak, vagy munkanélküliként vannak jelen a piacon. Mindössze 54 százalék. A fennmaradó több mint negyven százalék egy része látható a statisztikákban, mint például a gyesen lévők, de nagy részük egyszerűen kikerült az állami statisztikák látószögéből. Ezen a helyzeten kíván javítani a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv. E szerint Magyarországon az aktivitási rátának 2006-ra el kell érnie az 59 százalékot, majd 2010-re a 63 százalékot. A gond ezzel csak az, hogy a kormány vajmi keveset tud tenni, mivel a munkahelyek kevesebb mint ötöde áll az irányítása alatt, és ezt is folyamatosan csökkenten.