Jövőre a mérnök sem lesz kelendő?

Válság idején a legolcsóbbra és a legdrágábbra van igény – mind az árucikkek, mind a munkaerő piacán. Azok kerülnek veszélybe, akik közepesek, hiszen az olcsó, képzetlen dolgozók helyére bármikor találnak mást. A kiemelkedők pedig a munkájukkal nélkülözhetetlenné teszik magukat – mondta Lipcsei András, a Pendl&Piswanger ügyvezető igazgatója. A minőségi személycserék ideje következik.

„A következő évben is keresettek lesznek a legjobb szakemberek, hiszen egy vállalatnak a fennmaradáshoz a gyengén és a közepesen teljesítő munkatársak helyett a kiemelkedő képességűekre van szüksége. A válsághelyzetek menedzselésében gyakorlatot szerzett jelentkezőket előnyben fogják részesíteni” – tette hozzá. A kríziskezelő képességet, illetve képzettséget tartja a legfontosabbnak Juhos Andrea, a DBM Magyarország ügyvezetője is.

Az előrejelzés nagyon nehéz

Nagyon nehéz prognosztizálni, hogy milyen szakemberek lesznek keresettek a jövőben. Kiszámíthatatlan a munkaerőpiac, egy dologban a megkérdezett szakértők egyetértenek: nagyon sok ember veszítheti el a munkáját. „A válságot sem igazán látta előre senki, a hitelminősítők például a Lehman Brotherst is jó pontokkal látták el nem sokkal a csőd előtt. Az autóipar válsága már elért minket, ez magával húzza a beszállítókat, az elektronikai, műanyagipari vállalatokat, a szállítmányozást is” – mondta Lipcsei András.

Fazekas Zsolt, a Hill International vezetője szerint a mérnök és az informatikus még néhány évig hiányszakma lesz. Ezzel Juhos Andrea nem ért egyet: mivel ezt az ágazatot érinti leginkább a válság, egyre kevesebb műszaki értelmiségi fog tudni elhelyezkedni. Lipcsei András stagnálást jósol, szerinte sem fog nőni a kereslet, ám valószínűleg nem is csökken vészesen az álláshirdetések száma.

Az elmúlt évben nagyon sok turisztikai végzettségű munkavállalót szippantott fel a magyar munkaerőpiac – jövőre ezzel a szakképzettséggel jóval nehezebb lesz állást találni. Az idegenforgalom a válság miatt visszaeső ágazatok között szerepel, hiszen a fogyasztás visszaszorulása azokat a szolgáltatásokat érinti leghamarabb, amelyek – ha sarkítva nézzük – nem szükségesek a létfenntartáshoz. „Akik korábban ebben a szektorban tevékenykedtek, ne essenek kétségbe: a szinte anyanyelvi szinten beszélt idegen nyelvvel, illetve a meglévő gazdasági alapismeretekkel más területen is könnyen boldogulhatnak” – hívta fel a figyelmet a Pendl&Piswanger igazgatója.

A fejvadászok szerint a korábban nem annyira keresett szakmák iránt nőhet még meg az igény. Így például a környezetvédelemmel, biotechnológiával foglalkozó szakembereket gyakrabban fogják keresni.

Csak az a miénk, ami a fejünkben van

Recesszióban nemcsak anyagilag kell bebiztosítani magunkat, hanem szellemi tőkét is kell gyűjteni. Divat lett az MBA-képzés, ezért ha valaki megengedheti magának, hogy egy ilyen eléggé drága kurzuson részt vegyen, akkor utána sokkal több ajtó nyílik meg előtte. A szakirányú továbbképzések is egyre népszerűbbek. „Magyarországon még mindig nem elég képzettek az emberek, tévhit, hogy túl sok a diplomásunk, hiszen jóval az európai átlag alatt vagyunk” – mondta Lipcsei András. A szakirányú továbbképzések mellett tette le a voksát Fazekas Zsolt és Juhos Andrea is. Az élethosszig tartó tanulást, a szakosodás fontosságát hangsúlyozták, illetve a használható nyelvtudás meglétét.

A mobilitási készség a fejvadászok tapasztalatai szerint egyenesen arányos a képzettséggel: a magasabb iskolát végzettek könnyebben költöznek el egy jobb állás reményében, míg a kevésbé képzettek nagy része inkább otthon marad, még ha munkanélküliként kell is élnie. Fazekas Zsolt szerint a válság miatt beszűkülő munkaerőpiac hatására ez a felfogás akár pozitív irányba is változhat: recesszióban mobilabbá válhat a magyar.