Kétszer annyi munkabaleset történik, mint amennyit a statisztika mutat
A balesetek oka , hogy a munkaerőhiány miatt egyre több túlórát kell vállalni, nincs meg a megfelelő betanulási idő sem, magas a fluktuáció. A balesetek felét nem jelzi a statisztika, mivel a munkáltató be sem jelenti - írja a Népszava.
Ahogyan arról mi is beszámoltunk 2017-ben 16.172 munkabaleset történt az országban, ami egy kicsivel kevesebb, mint 2016-ban. De ha a korábbi évek statisztikáit is megnézzük, akkor látható, hogy egyre több baleset történik - írják.
A legtöbb baleset a gépiparban, a feldolgozóiparban, és a szállítás, raktározás területén történik, és itt van legtöbb halálos baleset is. Az építőipar nagyjából a középmezőnyben helyezkedik el a balesetek számát tekintve, de a legtöbb halálos kimenetelű baleset építkezéseken történik. Az építőiparban dolgozik a legtöbb be nem jelentett dolgozó, ha pedig nincs munkás, akkor baleset sincs, legalábbis papíron.
László Zoltán, a Vasas Szakszervezetek Szövetségének alelnöke arról beszélt alapnak, hogy a balesetek miatt a munkából kiesettek kérvényei sem egyeznek meg a statisztikai adatokkal, sokkal többen vannak. Szerinte is a túlhajszoltság az egyik fő oka a baleseteknek, ismer olyat, aki 31 nap alatt 35 műszakot dolgozott végig. Ennyi túlóránál már csökken a koncentráció. A betanítási idő is lerövidül, a fémmegmunkálók betanulási ideje korábban 3-4 hét is volt, most egy nap. Nem tartják be a munkavédelmi előírásokat sem a munkáltatók, vagy hibás gépekkel kell dolgoznia a munkavállalóknak.
Van olyan cég, ahol húsz százalékkal nőtt meg a roncsolási balesetek száma. A dolgozók sokszor félnek, hogy elveszítik a munkájukat, így nem jelentik a balesetet. Olyanról is tud a szakszervezet, ahol pénzzel vették rá a munkást, hogy mondja azt, otthon vágta le az ujját. Feljelentést szinte senki nem mer tenni - mondja.
A lapnak nyilatkozó ügyvéd szerint a legtöbb munkás nem tud vagy nem akar éveket (akár 6-8 évet várni) a bírósági ítéletre, inkább elfogadja a cég által kínált kártérítési összeget.
Fotó: Pixabay
Népszava
A legtöbb baleset a gépiparban, a feldolgozóiparban, és a szállítás, raktározás területén történik, és itt van legtöbb halálos baleset is. Az építőipar nagyjából a középmezőnyben helyezkedik el a balesetek számát tekintve, de a legtöbb halálos kimenetelű baleset építkezéseken történik. Az építőiparban dolgozik a legtöbb be nem jelentett dolgozó, ha pedig nincs munkás, akkor baleset sincs, legalábbis papíron.
László Zoltán, a Vasas Szakszervezetek Szövetségének alelnöke arról beszélt alapnak, hogy a balesetek miatt a munkából kiesettek kérvényei sem egyeznek meg a statisztikai adatokkal, sokkal többen vannak. Szerinte is a túlhajszoltság az egyik fő oka a baleseteknek, ismer olyat, aki 31 nap alatt 35 műszakot dolgozott végig. Ennyi túlóránál már csökken a koncentráció. A betanítási idő is lerövidül, a fémmegmunkálók betanulási ideje korábban 3-4 hét is volt, most egy nap. Nem tartják be a munkavédelmi előírásokat sem a munkáltatók, vagy hibás gépekkel kell dolgoznia a munkavállalóknak.
Van olyan cég, ahol húsz százalékkal nőtt meg a roncsolási balesetek száma. A dolgozók sokszor félnek, hogy elveszítik a munkájukat, így nem jelentik a balesetet. Olyanról is tud a szakszervezet, ahol pénzzel vették rá a munkást, hogy mondja azt, otthon vágta le az ujját. Feljelentést szinte senki nem mer tenni - mondja.
A lapnak nyilatkozó ügyvéd szerint a legtöbb munkás nem tud vagy nem akar éveket (akár 6-8 évet várni) a bírósági ítéletre, inkább elfogadja a cég által kínált kártérítési összeget.
Fotó: Pixabay
Népszava
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek


Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon