Ki kell fizettetni a védőszemüveg árát

Az úgynevezett képernyős munkahely követelményeit szabályozó rendelet (50/1999. (XI. 3. EüM rendelet) azt a munkakört minősíti képernyős munkakörnek, ahol a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órát tölt a monitor előtt.

A munkát úgy kell megszervezni, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces - össze nem vonható - szünetek szakítsák meg, és a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg. Amennyiben az óránként biztosított szünet más életét, testi épségét, valamint egyes vagyontárgyak biztonságát veszélyezteti, vagy az adott technológia miatt nem lehetséges, a munkáltatónak úgy kell megszerveznie a napi munkavégzést, hogy a képernyős munkavégzést rendszeres időszakonként szünetekkel szakítsák meg, vagy más tevékenységgel cseréljék fel. A munkavégzés megszakításának egyszeri időtartama ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint tíz perc, és a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje nem haladhatja meg a napi munkaidő hetvenöt százalékát.

A munkáltató kötelessége, hogy a képernyő előtti foglalkoztatás megkezdése előtt, ezt követően kétévente, illetve látáspanaszok jelentkezése esetén elküldje alkalmazottait szemvizsgálatra. A vizsgálaton kötelező megjelenni, azt a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást ellátó orvos végzi el, és amennyiben indokolt, szemészeti szakvizsgálatra utalja be a munkavállalót.

Lényeges, hogy a munkáltató csak az úgynevezett képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg költségeit köteles megtéríteni, mégpedig értékhatártól függetlenül. Amennyiben a dolgozó egyéb okokból ( például rövidlátás, távollátás) visel szemüveget vagy kontaktlencsét, ennek költségeit maga viseli.

A rendelet előírásainak betartását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területi szervei ellenőrzik. Az ÁNTSZ munkatársai a helyszíni vizsgálat során jegyzőkönyvet vesznek fel, s amennyiben mulasztást tapasztalnak, határidő tűzésével felszólítják a munkáltatót a hiányosságok pótlására. Amennyiben azonban a felszólítás ellenére sem teremtik meg a megfelelő munkakörülményeket a munkáltatók, és ezzel veszélyeztetik munkavállalóik egészségét, 50 000 forinttól 10 millió forintig terjedő munkavédelmi bírságot szabhatnak ki velük szemben.