Kinek marad a nyugdíjból?

A www.kormanyszovivo.hu internetes oldalon olvasható dokumentum szerint emellett fontos szempont, hogy a nyugdíjazás korcentrumának növelésén keresztül bővüljön a munkaerőpiacon megjelenők száma. Ennek érdekében a kormány felgyorsítja a 65 éves nyugdíjkorhatár bevezetését. A nyugdíjrendszer hosszabb távú fenntarthatósága szempontjából elkerülhetetlen, hogy a várható élettartam emelkedésével párhuzamosan a nyugdíjkorhatár is emelkedjen. Az öregségi nyugdíjkorhatár 65 évre emelése (fokozatosan, 2012-től kezdődően, évente fél évvel, a nők és férfiak esetében eltérő korcsoportokkal indítva, eltolva) a nyugdíjrendszer hosszú távú finanszírozhatóságának javítása mellett a foglalkoztatási szint növeléséhez is hozzájárulhat - olvasható a programban.

Átütemezik a 2009. évi nyugdíjkorrekciót. A 2009-re tervezett nyugdíjkorrekció határideje 2009. szeptember 1-jéről 2010. január 1-jére tolódik. A dokumentum szerint a nyugdíjkorrekció a korábbi években, előnytelenebb szabályok szerint megállapított nyugdíjakat hivatott korrigálni a hátrányosan érintett korosztály számára, csökkentve ezzel a nyugdíjrendszer "örökölt" igazságtalanságait. Elmarad a 2010. évi csökkentett nyugdíjkorrekció. A nyugdíjkorrekció következő, 2010-re tervezett ütemét az államháztartás helyzetére tekintettel hosszú távra el kell halasztani a kormány szerint.

Viszlát 13. havi nyugdíj!

Elvonják a 2009. évi 13. havi nyugdíj második részét a vártnál rosszabb gazdasági folyamatok miatt. Az államháztartási kiadások elkerülhetetlen mérséklése érdekében visszavonják a 13. havi nyugdíjak második, novemberben esedékes részének kifizetését. 2010-től megszűnik a 13. havi nyugdíj, helyette bevezetik a GDP elvárt növekedéséhez kötött nyugdíjprémiumot. Hasonlóan a közszférában alkalmazottak 13. havi illetményéhez, a 13. havi nyugdíjat is egy olyan, feltételes nyugdíjpremizálási rendszer váltaná fel, amelynek kifizetése a GDP-növekedés ütemétől függ.

Az eddig tervezettnél (2013.) korábban kezdődik az előrehozott öregségi nyugdíjazáshoz kötődő szigorúbb nyugdíjcsökkentés, az úgynevezett malus rendszer alkalmazása. Ennek keretében a fokozatosan emelkedő öregségi korhatár elérését megelőzően legfeljebb két évvel lehet előrehozott nyugdíjba vonulni. A megállapított nyugdíj összege az első "hiányzó" évben havi 0,3 százalékkal, a második évben pedig havi 0,4 százalékkal csökken. Az intézkedés célja, hogy a gazdaságilag aktív munkavállalókat hosszabb ideig tartsa a munkaerőpiacon. A nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését szem előtt tartva áttekintik a nyugdíjindexálás szabályait.

Aki tud, dolgozzon öreg korában is

A dokumentum ezenkívül rendelkezik az idősebb korosztály aktivitását növelő intézkedésekről is. A kormány szerint az aktivitás növelését elsősorban a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedése segíti elő, ugyanakkor a munkaerő-piaci részvétel elérése érdekében célzott programokra is szükség van, amelyek egyfelől ösztönzik és segítik a szakismeretek és egyéb készségek megújítását és elsajátítását, másfelől növelik a munkáltatók érdekeltségét az idősebb munkavállalók foglalkoztatására.

Emellett folytatják a rokkantsági nyugdíj rendszerének 2008-ban megkezdett átalakítását. A cél, hogy aki képes dolgozni, annak megfelelő rehabilitációs szolgáltatásokkal a munkaerő-piaci integrációját ösztönözzék és segítsék a tartós inaktivitás helyett. A kormány az idősebb munkavállalók munkaerőpiacon történő tartásának érdekében támogatja a foglalkoztathatóság fejlesztését szolgáló képzéseket és munkaerő-piaci szolgáltatásokat célzó programokat, és a munkáltatóknak nyújtott járulékkedvezmények révén ösztönözni fogja az idősebb korosztályok foglalkoztatását - olvasható a kormányprogramban.

A kormány szerint az intézkedések várhatóan tartósan legalább 0,5 százalékponttal növelni fogják az aktivitási rátát, annak ellenére is, hogy a demográfiai hatások továbbra is az aktivitási ráta csökkenése irányába fognak hatni.