Komoly törést okozhat a generációváltás a kkv-knál

Egy ekkora mértékű, az egész szektorra kiterjedő bedőlés pedig komoly gazdasági és társadalmi kockázatot rejt magában – hívja fel a figyelmet dr. Heidrich Balázs, a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Karának dékánja. A BGE jelenleg egy, a jelenség kezelésére irányuló, a családi vállalkozások vezetőinek szóló képzést dolgoz ki a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségével közösen.

Bár a magyar jogrend nem ismeri a családi vállalkozás fogalmát, a GDP 70-72 százalékát és a foglalkoztatottság közel felét biztosító kis- és középvállalkozói szektort jelentős mértékben meghatározza ez a vállalkozási típus. Gazdasági jelentőségét jól mutatja, hogy a 2008-as válság idején készült felmérések szerint a családi vállalkozások munkahelymegtartó ereje felülmúlta minden más társaságtípusét. Ezért is jelenthet a magyar gazdaság számára komoly kockázatot, hogy a családi vállalkozások nagy részét közel azonos időszakban, a következő öt évben érinti majd a vállalatvezetői generációváltás problémája.

A családi vállalkozások – egyebek mellett – a tekintetben térnek el az egyéb gazdasági társaságoktól, hogy a vállalkozás a család egzisztenciájának is a biztosítéka. Érdemes megkülönböztetni „lehetőségorientált” és „kényszer szülte” családi vállalkozásokat, amelyek növekedés iránti motivációjukban, innovációra való képességükben, a professzionalizációra, nemzetköziesedésre való hajlandóságukban markánsan különböznek egymástól.

„Az Európai felmérések azt mutatják, hogy a családi vállalkozások közel kétharmada megy tönkre az első vezetői generációváltást követően. Mivel Magyarországon a családi vállalkozások többsége a rendszerváltást követő években alakult, komoly hiányt eredményezne a hazai termelésben és szolgáltatásban, egy, az európai trendekhez hasonló „bedőlési” hullám” – hívja fel a figyelmet dr. Heidrich Balázs, a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és számviteli Karának dékánja.

„A probléma megoldásához sürgető lenne Magyarországon is definiálni a családi vállalkozások fogalmát, biztosítani kellene a megfelelő jogi és pénzügyi feltételeket az akadálytalan vállalkozásátadáshoz, valamint átfogó adatgyűjtéseket és kutatásokat kellene indítani a megfelelő szakpolitikai döntések és szabályozások előkészítéséhez. A folyamat az EU több tagországában már elkezdődött: a pénzügyi szakemberek azon dolgoznak, hogy megkülönböztetve más vállalkozási formáktól, külön adókulcs alá kerüljenek a családi vállalkozások” – teszi hozzá a BGE dékánja.

A hazai vállalkozói generációváltás támogatására a BGE a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségével közösen angol, francia, belga és lengyel partnerekkel együttműködve 2014-ben létrehozta az INSIST – INtegrational Succession in SMEs’ Transition, A generációváltás problémái a KKV-k vezetésében című kétéves projektet, amelynek célja egy, kifejezetten a vállalatvezetőket az irányítás átadására felkészítő képzés kialakítása. A szakmai együttműködés keretében április 28-29-én és május 12-13-án a BGE és az MGYOSZ ingyenes szakmai műhelysorozatot tart, amelyen a vállaltvezetők az irányítás zökkenőmentes átadásához szükséges stratégiai, humánerőforrás menedzsment, pénzügyi, adózási, és mentorálási ismereteket szerezhetnek.

A Budapesti Gazdasági Egyetem emellett a fiatal generációra is fókuszálva tavaly vállalkozásfejlesztési mesterszakon kifejezetten családi vállalkozást átvevő hallgatók számára indított képzést. „A rendszerváltáskor induló vállalkozók a szakmai ismereteikre alapozva vágtak bele vállalkozásaikba, vezetői, pénzügyi ismereteik nem igazán voltak. A jelenlegi generáció már gazdasági intézményekben tanulja a fejlett vállalatvezetést, így a generációs feszültség mellett vezetésszakmai nézetkülönbségek is megjelennek. Ugyanakkor a családi vállalkozások működésének hosszú távú biztosításához, versenyképességük megőrzéséhez szükségük van a fejlett üzleti szemlélet bevezetésére” – teszi hozzá Heidrich Balázs, a BGE dékánja.