Még régebben, amikor csak hobbi szinten készítettem kihasználtsági kimutatásokat, megjegyezte valaki, hogy „Te jó lennél kontrollernek”. Akkor azt sem tudtam, hogy eszik, vagy isszák, ezért fórumokon néztem utána mit is csinál egy kontroller. Az alábbi választ találtam: Bemegy, excellezik, hazamegy. Elég sommás összefoglalója a szakmának, van is valóságtartalma, de nem mindegy mit excellezik a kontrollerünk, így következzen néhány olyan fogalom, vagy ha úgy tetszik mutatószám, amit bizony jó, ha valaki ismer és számol.

22 ország és 45 iparág 136 szereplője kapott elismerést az Ethisphere jóvoltából, amely a vállalatok kimagasló etikája, jogszabályi megfelelőségük és szervezetirányítási gyakorlataik figyelembevétele mentén ítélte oda a rangos nemzetközi kitüntetést.

Megváltozott a létszám fogalma. A 2020.évi CXVIII törvény módosította a számviteli törvényben a létszám fogalmát, amely az átlagos statisztikai létszámról átlagos létszámra változott. Az apró megfogalmazásbéli különbség azonban teljesen más számot takar, így érdemes feleleveníteni a különbségeket.

Pozíciótól függően 6,5-8,3 százalék közötti átlagos béremelési tervekről számolt be tavaly decemberben közel 200 nagy multinacionális vállalat a Korn Ferry felmérésén. Varga Vilmos senior consultant megjegyezte, hogy a rekord infláció további emeléseket eredményezhet. A cégek 61 százaléka az inflációt is figyelembe veszi a bértervezéskor.

Ezek a változások érintik a személyi jövedelemadót, ezen belül fiatalokat, a négy vagy több gyereket nevelő anyákat, a családi adókedvezményt, a béren kívüli juttatásokat. Valamint a minimálbér emelkedése hatással van a társadalombiztosítási ellátásokra és a járulékalapra is. A Pannonjob foglalta össze a tudnivalókat.

2022. január 1-től a minimálbér 200, a garantált bérminimum 260 ezer forintra emelkedik. A munkáltatói terhek csökkentése mellett is a fenti emelés komoly többletköltséget jelent a munkáltatóknak, és nem csak azért, mert adott esetben ilyen alacsony béren foglalkoztatnak, hanem mert, a vállalati bérollók megtartásának érdekében hullámszerűen végigvonulhat az emelés hatása a szervezeten. Akár bért is csökkenthet a munkáltató, ha felülvizsgálja a munkaköri követelményeket?

Ma már talán nem vitakérdés, hogy amit lehet, mérni kell, hiszen így lehet megalapozott döntést hozni. Sőt olyan tényezőket is mérhetővé lehet tenni, mint például a soft skillek, amikről korábban nem is gondoltuk. Azonban egyáltalán nem mindegy, hogy hogy és mit mérünk, valóban releváns adatok keletkeznek-e. Erről beszélt előadásában Makó Ferenc, a Sensa Consulting ügyvezetője a Tréning Kerekasztal Konferencián.

Rég nem látott magasságokban az inflációs adatok. Ennek hatása pedig óhatatlanul begyűrűzik a bérigényeken keresztül a munkaerőpiacra, így HR szempontból is értékes és érdekes ez az információ, főleg, ha egyéb más indikátorral együtt vizsgáljuk. Miért nem elég a béremelés, ha nincs pénzügyi tudatosság? Miért érdeke a munkáltatónak ebben segíteni?

A Covid-19 jelentős változást hozott az irodahasználati szokásokban, aminek következtében hosszabb távon egyre nagyobb teret hódíthat a hibrid munkavégzés. Felmerül a kérdés, hogy miként tartható be, hogyan ellenőrizhető az irodai jelenlét egy ilyen rendszerben. Talán a legkézenfekvőbb megoldás a szinte valamennyi modern irodaház által alkalmazott beléptetőrendszer és beléptetőkártya, amellyel az ilyen épületekben dolgozó minden munkavállaló rendelkezik. A Deloitte szakértői megvizsgálták, hogy használható-e munkaidő-nyilvántartásra a kártya, és melyek a beléptetőrendszerek adatvédelmi vonatkozásai.

Vajon hogyan hat és mikor igazán eredményes egy tréning? Hogyan tud az üzleti eredményekre pozitívan hatni? A Tréning Kerekasztal Konferencián Nagy Piroska és Makó Ferenc előadása a Sensa részéről ezeket az izgalmas témákat boncolgatja: Szervezeti kultúra és vezetői kultúra mérés, avagy hogyan eszi meg a kultúra a stratégiát reggelire? és HR KPI-ok és szervezeti KPI-ok a gyakorlatban címmel.

Hogyan vezethet be egy cég "etikai forródrótot", azaz visszaélés-bejelentési rendszert? Ráadásul ez egyre több szervezetnél kötelező lesz. Erről szól következő konferenciánk, amelyre szeptember 28-án kerül sor. Már lehet jelentkezni a cikk végén található linkre kattintva. Egy kis előzetes a téma szakértőitől - Bölcskei Krisztián – Hajdu Krisztina – Jasku Zsolt- arról, hogy az éves árbevétel mekkora részét veszítik el a cégek csalások miatt, mennyivel csökkenthető az esetszám és a felderítési idő, és hogyan lehet ebben a munkatársakat érdekeltté tenni.

Sok cégnél szükség lesz a hibrid munkaszervezésre, de hogyan lehet megalkotni azt az új működés módot, ami egyszerre hatékony és biztonságos a cégnek és a legjobb munkatársakat is megtartja. Dr. Pallai Katalin, integritás szakértő ad tippet a keretekre.

Jelenlegi formájában, úgy tűnik, igen. Ugyanis eredeti céljának, a felgyorsult, változó világban már nem felel meg. Ugyanakkor gyakorlatilag a munkaszerződés szinte kötelező melléklete. Mi a teendő tehát a HR számára? És mi köze van mindehhez Rácz Zsófia államtitkári kinevezésének és munkaköri leírásának? Ezt veszi végig Papp Tamás István, HR szakember.

A HR vezetők és a cégvezetők jelentős többségének véleménye szerint a HR funkciónak teljes átalakuláson kell átesnie. A járványhelyzet növelte a HR szervezetek láthatóságát és stratégiai szinten vonta be a napi döntéshozatalba. Ehhez azonban a HR szervezetnek adatelemzésen alapuló infomációkkal kell rendelkeznie, különös tekintettel a munkaerő is jelentős átalakulására.