Komoly vita alakul a 200 ezres minimálbér körül

Továbbra is távol tartjuk magunkat azoktól a politikai felhangú megnyilvánulásoktól, amelyek nem a gazdasággal, a társadalmi jólét megalapozásával foglalkoznak, és amelyek személyes ambíciókat szolgálnak - írták az érdekképviseletek Parragh László szavaira reagálva.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke ugyanis a Portfolio-nak adott interjújában korábban azt mondta, a magyar gazdaság el tudja viselni, hogy bruttó 200 ezer forintra emelkedjen a minimálbér. Szerinte erre a tételre nem költségelemként kell tekinteni, hanem úgy, mint a gazdaságfejlesztés eszközére. Szakítani kell továbbá az elmúlt 30 év gondolkodásával, miszerint az olcsó munkaerő a versenyképesség kulcsa, és rátérni arra az európai útra, amely a bérek kérdését több szempontból – hatékonyság, termelékenység, well-being – vizsgálja.

"Senkit sem szeretnék megbántani, de a munkaadói szervezetek esetében gyenge a tudományos háttér, amire támaszkodni lehetne az emelések mértékének meghatározásakor, miközben a vállalati támogatottság is gyenge. A munkavállalókat a szakszervezetek képviselik az egyeztetéseken, akiknek a saját bevallásuk szerint 17% körüli a szervezettségük, ami kifejezetten alacsony arány. Ez a két oldal egyezkedik arról, hogyan alakuljon a minimálbér" - mondta Parragh, aki szerint ez az egyeztetési rendszer mára elavult. 

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) – a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek és a kormányzat elfogadott tárgyalási helyszíne - hosszú évek óta biztosítja a magas színvonalú párbeszéd lehetőségét és a szakmai hátteret a bértárgyalásokhoz is, ahol a minimális bértételekről és annak a gazdaságra és társadalomra gyakorolt hatásáról évről évre egyeztetnek a szociális partnerek. A minimálbérről szóló megállapodás messze túlmutat a közvetlenül érintett munkavállalók körén, mivel jelentősen determinálja a munkavállalók bérnövekedését akár a minimálbér 3-4-szereséig - közölte ugyanakkor az ÁFEOSZ-COOP Szövetség, az MGYOSZ és a VOSZ.

Álláspontjuk szerint a magyar termelékenység ma még mind a fejlettebb európai országokétól, mind a visegrádi országokétól elmarad. Ezért a bérszínvonal további gyors emelkedését csak a termelékenységü fokozottabb növelésével lehet elérni, amelyhez hozzájárul a technológiai modernizáció, a tudástőke fejlesztése és a vállalkozói terhek további csökkentése.