Majdnem duplájára nő a munkába járás költségtérítése

A munkáltató kötelezettsége meghatározott formában és mértékben megtéríteni munkavállaló munkába járásával kapcsolatban felmerült kiadásokat - többek között ezt is tartalmazza a Munka törvénykönyve. Ugyanakkor a munkába járás és a heti hazautazás költségtérítésének részletszabályait a 39/2010 (II.26.) Korm.rendelet írja elő, amiben konkrét változás nem lesz. A módosítás a személyi jövedelemadó törvény 25. §-ában jelenik meg, mint munkába járáshoz kapcsolódó, jövedelemnek nem minősülő, vagyis adómentes költségtérítés mértéke.

A napi munkába járás a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás, a hazautazás pedig a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer - az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer - a lakóhelyre történő oda- és visszautazás.

A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló munkába járását szolgáló bérlet vagy menetjegy árának 86 százalékát mind a napi munkába járásnál, mind a hazautazásnál. Azonban a hazautazás esetén felső korlátot határozták meg, ennek mértéke 2016-ban legfeljebb havi 35 200 forint. A hazautazással kapcsolatos költségtérítés felső korlátjának a tárgyévre vonatkozó mértékét a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter minden év január 25-ig hivatalos lapjában közzéteszi.

A kormányrendelet szerint az alábbi esetekben jár kötelezően a munkavállaló részére az utazási költségtérítés a bérlet, illetve jegy elszámolása helyett:

• a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
  
• 
  
• a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
  
• 
  
• ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, (akkor is, ha a munkavállaló munkába járását hozzátartozója biztosítja);
  
• 
  
• a munkavállalónak óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van.
  

Adómentes költségtérítés

A munkába járás utazási költségtérítése a közigazgatási határon belüli napi munkába járás és hazautazás esetén is kötelező a munkáltató számára, ha a munkavállaló a munkavégzés helyét annak földrajzi elhelyezkedése miatt sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, ebben az esetben természetesen kizárólag a kilométer-távolság alapján meghatározott utazási költségtérítés nyújtása lehetséges adómentesen.

A kilométer-távolság alapján meghatározott utazási költségtérítés nyújtása a kormányrendeletben fel nem sorolt esetekben a munkáltató számára nem kötelező, de ha a munkáltató a munkavállaló részére a költségtérítést biztosítja, és az utazás megfelel a kormányrendelet szerinti munkába járásnak vagy hazautazásnak, akkor az előírt mértékű utazási költségtérítés adómentesnek minősül.

Jelenlegi szabályok szerint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 25. § (2) bekezdése alapján nem minősül bevételnek a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén a munkavállalónak adott azon összeg, amely nem haladja meg

az utazási bérlet, az utazási jegy árát, vagy
munkába járás költségtérítése címén, a közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként a 9 forintot (napi munkába járás vagy hétvégi hazautazás esetén).

A 2017-es adócsomagban több, a munkaerő mobilitását ösztönző, a munkába járás terheit csökkentő kedvezmény van, melyek közül kiemelkedik a saját gépkocsival történő munkába járás költségtérítése. A munkáltató 2017. január 1-től a mostani kilométerenkénti 9 forint helyett kilométerenként 15 forintot adhat adómentesen a munkavállalónak a kilométer-távolság alapján. A 9 forintos érték 2005. július 1-től volt hatályban, így épp ideje volt a korrekciónak. Ez a munkaerő-mobilitást ösztönző intézkedés akár több százezer embert érinthet.

A munkába járás költségtérítésének 9 Ft/km-ről 15 Ft/km-re emelése miatt magasabb adómentességi határ érinti mindazokat, akik a kormányrendelet által meghatározott esetekben kötelezően kapják az utazási költségtérítést a kilométer-távolság alapján. Továbbá azokat is, akiknek a munkáltatója önként biztosítja ilyen módon az utazási költségtérítést, azzal a feltétellel, hogy munkába járás egyébként megfelel a kormányrendelet szerinti munkába járás fogalmának.

Az adómentesen adható költségtérítés összegének növekedésével még inkább előtérbe kerül az a fontos tényező, hogy mennyi kilométer távolságot számolhatnak el a munkáltatók munkába járás címén. A személyi jövedelemadó törvény rendelkezései alapján a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kell meghatározni a térítés mértékét, amit jövőre 15 Ft/km összegben lehet elszámolni. Az elszámolás bizonylatolásához a munkáltatónak rendelkeznie kell a munkavállaló nyilatkozatával. A munkavállaló a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.

Óvodások, bölcsődések esetén

Tavaly augusztus óta az óvodás, bölcsődés gyermeket nevelő szülők esetében nemcsak a közigazgatási határon kívüli munkába járáskor jár a költségtérítés a kilométer-távolság alapján, hanem a munkáltató akkor is adhat ilyen költségtérítést, ha a lakóhely és a munkahely azonos településen van, és tömegközlekedéssel is megvalósítható lenne a munkába járás. Azonban az elszámolás módja ebben az esetben sem más. Így az óvodás, bölcsődés gyermekkel rendelkező szülők esetén is a lakás és munkahely távolsága az elszámolás alapja. A költségtérítés 67 százalékos növelése remélhetőleg hatékonyan segíti elő - más intézkedésekkel együtt - a munkaerő mobilitását, és nagyobb eséllyel helyezkednek el a munkavállalók akár a lakóhelyüktől távolabb eső településéken is, vállalva ezzel a hosszabb utazásokat is nagyobb adómentes költségtérítés mellett.

munkajog.hu