Mi egy rendszergazda munkája?

Mit csinál az, akit úgy hívunk, hogy rendszergazda?

A rendszergazdák magas szintű informatikai ismeretek birtokában lévő szakemberek. Munkájuk egy mondatban megfogalmazva az informatikai rendszerek létrehozása, felügyelete, biztonságos működtetése és védelme. Persze ez korántsem ilyen egyszerű, hiszen egy összetett, soktényezős feladatkörről van szó.

Mik a legfontosabb feladatai ezeknek a szakembereknek?

Angol elnevezésükön, vagy ahogy néha magyarul is utalunk rájuk a sysadminok, azaz a rendszergazdák sok fontos feladatot látnak el. Ezeket hosszan sorolhatnánk, de ehelyett most nézzük meg, hogy mik ezek közül a legfontosabbak:

A legfontosabb rendszergazda feladatok:

• a rendszerüzemeltetés,
• az irányelvek meghatározása,
• a javaslattétel a céges eszközök beszerzésére,
• az erőforrások optimalizációja,
• a felhasználók hozzáadása, kezelése,
• a jelszavak generálása, kezelése,védelme,
• a mentések elvégzése,
• a spamszűrés,
• a technikai support, a hibaelhárítás
• az adatvédelmi feladatok,
• a részvétel a céges infrastruktúra kialakításában,
• és igény esetén az informatikai edukáció, a segítségnyújtás

Láthatjuk, hogy a rendszergazdák feladatai szerteágazóak, nagyon sok mindennel hozzájárulnak a cégek biztonságos működéséhez és mindennapos feladataik ellátásához.

De mit is jelent ez konkrétan?

Miért fontos a rendszergazdai munka a cégek életében és a magánemberek hétköznapjaiban?

A rendszergazdák munkája nagy hatással van az életünkre. De vajon hányan tudják, hogy mennyire jelentős is valójában ez a hatás?

Nos bizony elég nagy, ez a munkakör ugyanis minden cég, minden szolgáltatás alapjainak létrehozásában jelentős szerepet játszik. A szolgáltatások és a cégek pedig természetesen a hétköznapi emberek életét is érintik, ráadásul nem is kicsit.

A sysadminok, azaz a rendszergazdák munkája nélkül nem lehetne egyszerűen és biztonságosan vásárolni a neten, nem működnének megfelelően a közlekedési lámpák és a GPS szolgáltatások, és az olyan egyszerűnek és kézenfekvőnek vett dolgok sem jöhetnének létre, mint az, hogy egy elfelejtett jelszó helyett egy újat generálunk.

Ezek a dolgok egyszerűnek tűnnek nem? De gondoljunk csak bele mi lenne, ha holnaptól a GPS-ek helyett csak papír alapú térképeket tudnánk használni, vagy ha lehetetlenné válnának az internetes vásárlások? A mindennapi élet, a rutin tevékenységek bizony jelentősen átalakulnának.

A fent említettek mellett pedig sok további példát is fel lehetne sorolni, szinte egy végtelen listát lehetne írni a rendszergazdák munkájának gyümölcséről vagy megfordítva a dolgot az ezek hiányában bekövetkező technológiai katasztrófákról.

Hogyan telik a rendszergazdák egy átlagos napja?

A legtöbb rendszergazda napjai nagyon változatosak. Mindig történik valami, amit előre nem lehetett látni, az ügyfelek minden egyes nap számos kérdéssel keresik fel a szakembereket. Így tehát nincs olyan, hogy átlagos nap.

Ehelyett inkább azt a kérdést érdemes feltenni, hogy mik azok a feladatok, amiket szinte minden nap végez egy rendszergazda.

A sysadminok mindennapos feladatainak nagy részét az ügyfelekkel való kapcsolattartás, az esetlegesen felmerülő hibák elhárítása, a segítségnyújtás tölti ki.

Elhárítandó probléma lehet például:

• ha lefagy egy eszköz,
• ha valaki kizárja magát egy fiókból,
• ha vírus támad meg egy gépet,
• ha valakinek új jelszót kell generálni,
• ha egy új munkavállalónak létre kell hozni egy a munkavégzéshez szükséges felhasználói fiókot,
• és így tovább

A rendszergazdák telefonja folyton csöng, nap mint nap rengeteg üggyel keresik meg őket ügyfeleik. Ráadásul az a jellemző, hogy nem csak a nagyobb horderejű dolgok miatt ragadnak telefont az emberek, sokszor apróságok miatt is felhívják a sysadminokat. Ez persze nem baj, hiszen inkább egy szakavatott ember nyújtson két perc erejéig telefonos segítséget, mintsem, hogy egy felhasználói szintű tudással rendelkező munkavállaló nagyon mellényúljon a dolgokban.

Hogyan alakult ez a szakma az elmúlt időkben? Mit tartogat a rendszergazdák számára a jövő?

Az elmúlt időszakban lezajlott, a rendszergazda munkakört érintő legnagyobb változás talán a felhő alapú, illetve a hibrid rendszerek megjelenése volt. Ezek alapjaiban változtatták meg a szolgáltatás mibenlétét.

Elmondható, hogy a rendszergazdák munkája egyre nagyobb jelentőséggel bír. Ennek a legnagyobb oka az, hogy az informatikában rengeteg újítás jelent meg a közelmúltban és jelenik meg most is, amire válaszként új megoldásokkal kell előállni. Ez a fejlődés pedig a jövőben sem fog lassulni, sőt!

Már most is megfigyelhető, hogy egyre több iparágba férkőznek be a számítógépek. Ezeknek a működéséhez pedig stabil informatikai hátteret kell biztosítani, és itt jönnek a képbe a rendszergazdák.

Miért tudunk keveset a rendszergazdák munkájáról?

Végezetül érdemes szót ejteni arról is, hogy miért ennyire sejtelmes ez a munka, miért van az, hogy csak kevesen tudják, hogy pontosan mivel is foglalkozik az, aki ezt csinálja.

Erre fentebb talán már választ is adtunk, de a tisztánlátás végett vegyük most elő még egyszer.

A kérdésre, hogy miért tudunk keveset a rendszergazdák munkájáról egy igen egyszerű és rövid válasz adható: a rendszergazdák legtöbbször a háttérben dolgoznak. Munkájukat sokszor egyértelműnek, magától értetődőnek veszik az emberek, nem tesznek fel további kérdéseket, nem gondolnak bele, hogy kik és milyen folyamatok állnak a hétköznapokban jól működő dolgok mögött.