Mi jelentheti a kiutat a közepes jövedelem csapdájából?

A 2022-es adatok alapján jelentős területi különbségek vannak a keresetekben. A fővárosi átlag nettó havi 370 ezer forinttal szemben a községek átlaga csak 243 ezer forint. De még a megyei jogú városok átlaga is 11 százalékkal magasabb a városok átlagánál. A települési hierarchia mellett a vármegyék közötti eltérések is nagyok: Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg között 42 százalék a különbség az előbbi javára.

A magasabb települési keresetek okai szerte ágazóak. Egyrészt az egyes települések eltérő gazdaság szerkezettel rendelkeznek, ami kihat a keresetekre is. Az iparosodottabb és/vagy több szolgáltatást (pl. turizmust) nyújtó vidékeken magasabb a keresetek átlaga az agrár jellegűekhez képest, de fontos az is, hogy a magasabb végzettségűek aránya mekkora.

A diplomások aránya a népességből ( százalék), 2022

Forrás: KSH adatok alapján GKI számítás

A magyar lakosság 19 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Szerencsére a foglalkoztatottak között egyre többen vannak a diplomások: számuk 2022-ben közel 1,5 millió fő volt, ami 31,3 százalékos arányt képviselt. A legnagyobb arányban a fővárosban élnek diplomások (különösen Budán: 57,4 százalék), de magas a súlyuk Pest vármegyében, a nagyvárosokban és környékükön, valamint a Balaton körül.

A GKI vizsgálatai azt jelzik, hogy a diplomások aránya talán a leginkább meghatározó tényező a kereseti különbségek kialakulásában. Ezt mutatja az is, hogy a nettó keresetek és a diplomások aránya közötti kapcsolat (korreláció) 0,78, ami magasnak tekinthető. Az is kiderült, hogy 2022-ben a diplomások arányának 1 százalékpontos növekedése a települési havi nettó átlagkeresetet 5 ezer forinttal emelte meg (pl. 20 százalékos diplomás arány 100 ezer forintos különbséget okoz az egy főre jutó havi nettó keresetben). Az okok logikusak: a diplomások fizetése a szakmunkásokét 38–95 százalékkal haladja meg (főiskolai vagy egyetemi végzettségtől függően), ami azt is jelenti, hogy ahol több diplomás lakik, ott a vásárlóerő is magasabb lesz, amire több szolgáltatás települhet. Ez részben új munkahelyekben mutatkozik meg, részben magasabb béreket eredményez a nem diplomás munkakörökben is. Nem meglepő ezek után, hogy a települések közötti kereseti különbségek 61 százalékát a diplomások aránya magyarázza. Ezt szemlélteti a következő táblázat is.

A havi nettó átlagkereset alakulása a diplomások aránya szerint

Forrás: NAV, KSH, GKI számítás.

Mindez látványosan mutatja az oktatás hatását. A korábbi évek felsőoktatási expanziója lehetővé tette sokak számára, hogy magasabb jövedelmet érjenek el, és így az országos átlagkeresetet is jelentősen feljebb húzták. Ez egyben példa arra is, hogy a közepes jövedelem csapdájából a kiút elsősorban a köz- és felsőoktatás fejlesztése, nem pedig a vendégmunkásokra alapozó túltámogatott „újraiparosítás”.