Miért előnyös a munkaerő-kölcsönzés mindkét fél számára?

Köves Balázs, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) alelnöke, egyben az ország nyolcadik legnagyobb foglalkoztatója, a tízezer embert alkalmazó Trenkwalder munkaerő-kölcsönző értékesítési vezetője a Népszabadságnak elmondta: ezt a foglalkoztatási formát választani a vállalatoknak mindenképpen megéri: a kölcsönzés biztosítja számukra a megfelelő rugalmasságot a munkaerő-gazdálkodás terén, mentesülnek a pályázók toborzásával, felvételével járó feladatok alól. További előny, hogy a vállalatok sokszor nem is tudnak más megoldást alkalmazni a belsős létszámkorlátaik okán.

A munkavállalók részéről is növekedni látszik az igény a kölcsönzött foglalkoztatás iránt, hiszen felismerték, hogy hamarabb lesz munkája annak, akit kölcsönzőn keresztül közvetítenek ki, mint annak, aki arra vár, hogy státuszba kerüljön egy cégnél. A kölcsönzés reintegrációs hatása nagyon erős. Az új, kölcsönzött munkavállalóknak átlagosan 36 százaléka volt korábban regisztrált álláskereső, míg a kölcsönzés lejárta után csak 12 százalékuk lesz ismét munkanélküli. A foglalkoztatottak túlnyomó része fizikai állományba jelentkezik szakmunkára vagy szakképzettséghez nem kötött, betanított munkákra, illetve adminisztratív szellemi munkakörök ellátására.

Köves becslései szerint a megfelelő feltételek mellett több mint 20 ezer új, legális munkahely létesülhetne. Ilyen feltétel az EU vonatkozó munkaerő-kölcsönzési irányelvének megfelelő adaptálása, az abban szereplő lehetőségek kihasználásán keresztül egyéb rugalmas foglalkoztatási szabályok integrálása. Az SZTMSZ a legnagyobb munkáltatói szervezetek támogatásával elkészítette a fentieket megvalósító javaslatát konkrét jogszabálytervezet formájában, melyet már decemberben el is juttattak a gazdasági minisztériumba.

Népszabadság