Mikor éri meg visszalépni a magánnyugdíjpénztárból nyugdíj előtt?

Dr. Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News alapító-főszerkesztője aktuális hírlevelében a magánnyugdíjpénztárból való visszalépés esetét vizsgálja. 

Mint írja, ha egy nyugdíjba vonuló magánnyugdíjpénztári tag visszalép a magánnyugdíjpénztárból (manyup) az állami nyugdíjrendszerbe, akkor az állami nyugdíját úgy kell kiszámítani, mintha soha nem lett volna manyup-tag (vagyis nem kell alkalmazni a manyup-tag állami nyugdíját csökkentő nyugdíjszorzót).
 A visszalépés eredményeként a rendszer úgy tekint az érintett személyre, mintha folyamatosan az állami nyugdíjkasszába fizette volna a teljes nyugdíjjárulékot (jelenleg tb-járulékot).

Ebből következik, hogy az érintett személyt nem éri semmilyen veszteség az állami nyugdíja tekintetében - ráadásul visszalépés esetén megilleti a visszalépő tag juttatása is (ami lényegében a reálhozam összegét jelenti, ezt ténylegesen folyósítják a visszalépő tagnak).

Ha az érintett nyugdíjba vonuló nem lép vissza az állami nyugdíjrendszerbe, akkor az állami nyugdíját csökkenteni kell az említett szorzóval, míg a manyup-tól pénztári járadékot igényelhet - mutat rá a szakértő. 

A manyup-tag állami nyugdíját csökkentő nyugdíjszorzó képlete (a nyugdíjtörvény 1. számú melléklete) azt fejezi ki, hogy az érintett manyup-tag a biztosítotti jogviszonyának
- 2010. szeptember 30-áig terjedő időszakára a társadalombiztosítási nyugdíjrendszertől a nyugellátásának 75%-ára lesz jogosult (mivel az állami nyugdíjrendszerbe 2010. szeptember 30-áig csak a kötelező nyugdíjjárulék kisebb részét fizette, a nagyobb rész a manyup-ot illette meg),
- az ezt követő időszakára a 100%-ára.

Mint Dr. Farkas András írja, a visszalépés tekintetében hüvelykujjszabályként az alkalmazható, hogy ha az érintett személy pénztári járadéka összegének ötszörösét meghaladná az állami nyugdíja, akkor érdemes inkább visszalépnie a társadalombiztosítási rendszerbe.

A magánnyugdíjpénztárban való maradás mellett csak akkor érdemes dönteni, ha a pénztár által az állami nyugdíj megállapítási kezdőnapjára pontosan kiszámolt pénztári járadék összege nagyobb, mint az állami nyugdíjból a magánnyugdíjpénztári tagságra tekintettel kieső nyugdíjrész.

A pénztári járadék számítása során az egyéni számla egyenlegét el kell osztani a pénztártag várható további élettartama hónapjainak számával. A pénztárnak a járadék pontos összegét közölnie kell a nyugdíjba vonuló tagjával.
Pénztári járadékot kizárólag a Horizont manyup tud fizetni, ha esetleg valaki a Budapest manyup tagja lenne, és nem kíván visszalépni az állami nyugdíjrendszerbe, akkor először át kell lépnie a Horizontba.

A manyup-tagsággal, a visszalépés feltételeivel és a manyup-tag állami nyugdíjával kapcsolatos gyakori félreértést az okozza, hogy az érintettek a manyup-ot önkéntes megtakarítási formának érzik, noha korántsem az.

A manyup egyéni számláján lévő egyenleg nem a manyup-tag önkéntes megtakarítása, hanem a kötelező járulék manyup-ba irányított részéből és annak hozamából felhalmozódott összeg - ami természetszerűleg hiányzik az állami nyugdíjkasszából, így a manyup-tag állami nyugdíja nem lehet azonos a nem manyup-tag állami nyugdíjával, csak akkor, ha visszalép.

A manyup a kötelező nyugdíjjárulék fizetéssel fedezett kötelező nyugdíjrendszer egyik pillére, nem pedig önkéntes nyugdíjpillér (ez utóbbi például az önkéntes nyugdíjpénztár).

Ezért nem jogosít az állami nyugdíjat meghaladó plusz ellátásra visszalépés esetén, pontosan azt a nyugdíjat kapja a visszalépő is, mint az, aki nem volt soha manyup-tag.

Ha viszont nem lép vissza a tag, akkor az állami nyugdíját nyilvánvalóan csökkenteni kell, hiszen 2010. szeptember 30-áig sokkal kevesebb nyugdíjjárulékot fizetett az állami nyugdíjrendszerbe, mint az, aki nem volt manyup-tag. Ez esetben a pénztári járadéknak kell fedeznie a kieső állami nyugdíjrészt - éppen ezért lehet a manyup-tagnak mindaddig visszalépnie az állami nyugdíjrendszerbe, amíg nem kéri a pénztári járadéka folyósítását - olvasható a nyugdíjszakértő hírlevelében.