Milyen az ideális processzor?

A többmagos porcesszorok megjelenése

Sokáig az számított erősebb processzornak, amelyiknek nagyobb volt az órajele. A 2000-es évek elején megjelentek a többmagos procik, melynek hatására gombamód szaporodni kezdtek a két socketes szerverek. A minél erősebb gépek építését minél több fizikai mag beépítésével kívánták megvalósítani.

20 évvel később ott tartunk, hogy az AMD bejelentette az új EPYC Rome szerverprocesszorokat. Ez egy 64 magos proci, ami 128 threadet képes kezelni. Egyetlen socketen bizonyul jobbnak az Intel megoldásánál, méghozzá úgy, hogy két CPU-t pakolnak be két socketre, ráadásul ennek kevesebb a költsége. Az AMD mindössze 7 nanométeren gyártva tudta meghirdetni a „kompromisszumok nélküli single socket szerverek“ korát, amivel az Intel nem tudja felvenni a versenyt.

Alternatív megoldás: VPS

A magasabb órajelű processzorokat sem kell leírni, hiszen ragyogóak lehetnek akkor, ha hagyományos, szekvenciális feladat ellátását kell megoldaniuk, s nincs túl nagy igény párhuzamos szálakra.

Egy szerverterem esetén általában véve azonban a több mag a jó megoldás, mivel a sok ügyfél több párhuzamos kérést indít, ami több fizikai vagy virtuális maggal oldható meg optimálisan.

A virtuális privát szerver (VPS) segítségével egy szerveren több előfizető képes futtatni saját virtuális gépét. Ez remek megoldás arra, hogy több felhasználó futtathasson egy időben sokszálas műveleteket. A VPS szolgáltatás nagy előnye a skálázhatósága, mivel szükség esetén újabb gépeket lehet bekapcsolni alá.

A több mag hátránya az overhead lehet, ami a skálázáskor alakulhat ki. Amennyiben két fizikai mag is ugyanazt a rendszerbuszt és memória sávszélességet szeretné használni, akkor ez a limitet jelentheti számára. Így a teljesítmény annak ellenére nem lesz kétszeres, hogy kétszer annyi mag áll rendelkezésre ugyanazon az órajelen. 

Takarékoskodás az energiával

Alapvető elvárás egy CPU-val szemben, hogy keveset fogyasszon, ha kevés a teendője. A többmagos rendszereknél megeshet, hogy egyes magok adott esetben egyáltalán nem dolgoznak.

A kevés magos, nagy órajelen üzemelő procik alacsony szinten tartják az órajelet, ha nincsenek terhelve. A TurboBoostnak köszönhetően a processzor csak akkor kapcsol kifejezetten magas tartományba, ha igény mutatkozik rá.

Mi a megoldás?

Azoknak, akik nem tudják megbecsülni azt, hogy alkalmazásuknak milyen az igénye, jó lehet egy heterogén rendszer, ami egy házba többféle magot vagy procit pakol be. A specializált feladatokat aztán a számára legmegfelelőbb CPU fogja feldolgozni. 

A minden eshetőségre felkészült heterogén rendszer helyett a VPS a tökéletes választás, így újabb és újabb processzorok, magok, memória és tárhely vonható be, miközben az alkalmazás zökkenőmentesen képes működni.