Most kell figyelni, hogy megkapjuk a 150 ezer forint adóvisszatérítést

Egyre közeledik az év vége, ezért újra aktuális az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári befizetésekre összesen járó, legfeljebb 150 ezer forintos adóvisszatérítés igénybevétele.

Ahhoz, hogy ez az adóvisszatérítés teljes egészében megérkezzen, az idei önkéntes pénztári befizetések – a munkáltatói hozzájárulást is beleértve – el kell érjék a 750 ezer forintot. Ennek a 20 százaléka ugyanis az a maximális, 150 ezer forintos összeg, amit visszakaphatnak az adózók. Ennél kisebb éves befizetés esetén természetesen az adóvisszatérítés összege is alacsonyabb, továbbá azok, akik valamilyen okból nem fizetnek szja-t – például a 25 éven aluliak vagy a családi adókedvezményben részesülők –, értelemszerűen nem részesülhetnek szja-visszatérítésben. Akik viszont a pénztári tagság mellett nyugdíjbiztosítással, illetve nyugdíj-előtakarékossági számlával is rendelkeznek, akár 280 ezer forintot is visszakaphatnak.

Ketyeg az óra

Az önkéntes nyugdíj- vagy egészségpénztári tagoknak tehát célszerű ellenőrizniük egyenlegüket, és ha van rá módjuk, minél inkább feltölteni. Azoknak pedig, akik még nem tagok, de tudnak 750 ezer forintot mozgósítani, érdemes belépniük valamelyik pénztárba – ez ma már online is megtehető. Az utalásoknak az idei utolsó banki munkanapig, azaz december 29-ig kell beérkezniük a számlákra ahhoz, hogy adóvisszatérítésre jogosítsanak.

„Tudjuk, hogy a karácsony pénzügyi szempontból nem tartozik az év legkönnyebb időszakai közé, de aki megteheti, érdemes erre akár más megtakarítási formából is átcsoportosítani, hiszen ilyen rövid idő alatt ilyen mértékű biztos hozamot nemigen tud más befektetés. Az adóvisszatérítés ráadásul számos módon felhasználható” – hívta fel a figyelmet Nagy Csaba, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnöke.

A szövetség egy kisokost is összeállított az adóvisszatérítéshez szükséges tennivalókról, amely már elérhető az ÖPOSZ honlapján.

Minél előbb, annál jobb

Természetesen az a legjobb, ha általában is időben gondolunk a nyugdíjcélú öngondoskodásra, hiszen minél korábban kezdünk el nyugdíjra félretenni, annál többször gyarapítja a számlánkat az adóvisszatérítés, illetve annál kisebb havi befizetés is elegendő ahhoz, hogy idős korunkban értelmezhető nagyságú jövedelemkiegészítést kaphassunk.

Ahhoz például, hogy egy 25 éves nő nyugdíjas korában mai áron számítva havi 50 ezer forintos kifizetésben részesüljön, átlagosan 8,3 ezer, míg egy hasonló korú férfi átlagosan 5,6 ezer forintot kell megtakarítson havonta. Ha viszont csak 40 éves korban kezdődik a nyugdíj-öngondoskodás, akkor a nők esetében már havi átlagosan 17,1 ezer forint befizetése szükséges a ma 50 ezer forintnak megfelelő járadékhoz, míg a férfiaknak 10,9 ezer forintot kell erre szánnia. (A számításokban a nemenként eltérő összegeket a várható élettartam különbsége magyarázza.)

Ha pedig az adóvisszatérítés maximalizálásához szükséges éves 750 ezer forint nyugdíjpénztári befizetéssel számolunk, az öngondoskodást 25 éves korában elkezdők reálértéken 239.000 forint havi ellátásra számíthatnak, míg a 40 évesen belevágók közel 127.000 forintra.

Hogyan használhatóak fel a megtakarítások és az adóvisszatérítés?

Az szja-visszatérítés összege tetszés szerint megosztható a pénztári számláink között, de úgy is dönthetünk, hogy csak az egyikre kérjük a teljes összeget. Arról viszont, hogy a visszakapott összeg a nyugdíj- vagy egészségpénztári megtakarításainkat gyarapítsa-e, még lesz idő gondolkodni, hiszen erről majd csak jövő tavasszal, az szja-bevallás idején kell rendelkezni.

Azoknak, akik hosszú távon gondolkodnak és főként az időskori megélhetésüket tartják szem előtt, célszerű majd a nyugdíjpénztári számlájukra kérniük a visszatérítést. A döntéshez nem árt tudni azt sem, hogy a tagság kezdetétől számítva 10 év után lehetőségünk van a számláról kifizetést igényelni, illetve a nyugdíjpénztári megtakarítás örökölhető.

Azok számára viszont, akik rövidebb távon szeretnék élvezni az szja-visszatérítés előnyeit, az egészségpénztár lehet a jobb választás, hiszen abból akár a hozzátartozók egészséggel összefüggő kiadásai is fedezhetők, sőt, a gyermekvállalással és a beiskolázással járó kiadások, a felsőoktatás költségei vagy akár a lakáshitel-törlesztés is finanszírozható.