Munkaerő-kölcsönzés: szürkén éri meg igazán

A munkaerő-kölcsönzés a klasszikus képlet szerint olyan ideiglenes foglalkoztatási megoldás, amelynek segítségével egymásra találhat az ingadozó munkaerő-igényű cég, és a potenciális munkavállaló. Magyarországon akadnak viszont, akik hosszú távon foglalkozatják a kölcsönzött munkaerőt, mivel Magyarországon korlátlan a kölcsönzés lehetséges időtartama.

A kölcsönvevő mentesül a toborzástól, a kiválasztástól, a foglalkoztatással kapcsolatos teendőktől, csupán közli a kölcsönadóval, milyen munkaerőre van szüksége, és kifizeti a kapott számlát.

Megéri?

Első megközelítésben megmagyarázhatatlannak tűnik, miért lehetséges olcsóbban kölcsönözni a munkaerőt, mint munkatársat alkalmazni, hiszen a kölcsönbeadónak is meg kell fizetnie a munkabért és annak járulékait, s a költségeket még a kölcsönbeadó vállalkozó profitja is növeli.

A Hungarowork Kft. ügyvezetője, Marosi László szerint mindez azért lehetséges, mert így nem szükséges a munkaadónak saját HR-osztályt fönntartani. A kölcsönbeadónál működtetett apparátus fenntartási költségei pedig megoszlanak az összes kölcsönvevő között, és ez olyan megtakarítás, ami fedezi a nyereséget is - magyarázta az ügyvezető.

Kapcsolódó írások

Változnak a munkaerő-kölcsönzés szabályai A kötött bérgazdálkodású cégeknél nyújthat még olyanfajta előnyt is a kölcsönzés, hogy igénybevételével bérköltség-megtakarítás mutatható ki (rejtve marad a kölcsönfoglalkoztatás). Hasonló okból kedvelt a részvénytársaságoknál ez a foglalkoztatási forma: a beszámolóban csak a papíron elért létszámcsökkentés látszik, vagyis a javuló hatékonyság, említi Marosi László, valamint Oldal György adószakértő is.

Könyvelési szempontból egyébként nem bír jelentőséggel, hogy bérköltségről vagy egyéb költségről szól-e a számla, nem jár jobban az a cég, amelynek egyébköltség-számlái vannak bérköltségek helyett, teszi hozzá az adószakértő.

Jut is, marad is

A szállodai szobalánykölcsönzéssel is foglalkozó cég vezetője (természetesen neve vállalása nélkül) egészen mást mond arról, hogyan lehet a saját munkaerő alkalmazásánál olcsóbb a kölcsönzés. A bejelentés minimálbérrel történik, a többit pedig zsebbe fizetik. Bár a törvény szerint a kölcsönvevőnek tájékoztatnia kell a kölcsönbeadót arról, milyen bért keresnek nála az adott munkakörben, ez nem tartja vissza őket a szürke foglalkoztatástól. A megspórolt járulékból jut is, marad is a kölcsönadónak és a kölcsönvevőnek.
Öt év alatt ötről negyvenre emelkedett nála a kikölcsönzöttek száma, nagyjából havi húszezer forint haszna van egy emberen. Tudott árat is emelni, most lassan már ott tart, hogy a zsebbefizetést megszüntetheti, vagyis a számlázott összegből akár legálisan működhet.

Hasonlókról számolt be – szintén név nélkül – egy kölcsönzött munkaerővel dolgozó, pénzügyi elszámoltatással foglalkozó cég egyik vezetője. Korábban az alkalmazottjuk átlag nettó százhúszezret keresett náluk, ami belekerült nekik minimum kétszázezer forintba, plusz a HR-osztály fenntartása szintén nem volt kis költség.

A kölcsönzőcég bruttó háromszázhúszért ad dolgozót. Tudják, hogy minimálbéren jelenti be, de mivel emiatt mint kölcsönvevő nem lehetnek sárosak, nem zavarja őket. És van egy fix, tervezhető költségük, ami akkor sem emelkedik, ha egyébként fizetést illene emelni - emiatt szintén a kölcsönbe adó feje főhet.

Engedély nélkül

A munkaerő-kölcsönző cégek ellenőrzését végző Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség jelentésében nem írtak le hasonló jelenséget. A májusi összegzés szerint csupán a munkaerő-kölcsönzés szabályainak ismeretével van gond: még mindig gyakori, hogy vállalkozási szerződések alapján kölcsönzik a munkavállalókat. Ezek a jogsértések elsősorban a feldolgozóiparban, a szolgáltatást végző munkáltatóknál lelhetőek fel.

Ezentúl az iskolaszövetkezetek továbbra is nagy számban – jelentős munkavállalói létszámot érintve – folytatnak engedély nélküli munkaerő-kölcsönzést, színlelt vállalkozási szerződésekkel leplezve, hogy mint kölcsönbeadók tevékenykednek.

Bukhat a kölcsönvevő cég is

A kezeiket mosó kölcsönvevőknek nem árt tudni, hogy amennyiben a kölcsönbeadó vállalkozás munkaszerződés nélkül foglalkoztatja a dolgozót, akkor Felügyelőség azt a megállapítást teszi, hogy a kölcsönvevő a foglalkoztató, és ő köteles a foglalkoztatással járó terheket viselni.

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke szerint a vonatkozó törvény megfelelő lenne, ha a munkaerő-kölcsönzés minden esetben azt a célt szolgálná, hogy a hullámzó munkaerő-igényű cégeknek biztosítson munkavállalókat. Emlékeztet rá, az elmúlt években a szabályozás visszanyesett a visszaélés lehetőségeiből, így például ma már nem alapíthat a vállalkozás munkaerő-kölcsönző céget pusztán azért, hogy oda szervezze ki, majd kölcsönözze vissza egykori saját embereit (mint tették azt egykor állami cégek is).

Törekszik a minisztérium

A FigyelőNet kérdésére, vajon nem aggályos-e, hogy a cégek egy része nem átmeneti munkaerőhiány pótlására veszi igénybe a kölcsönzött munkavállalót, hanem állandó foglalkoztatásra, a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól azt a választ kaptuk: törekszenek arra, hogy a hazai szabályozás ne ösztönözzön állandó foglalkoztatásra.

Utaltak a Pataky Péter által is említett munka törvénykönyvének módosítására, amely megtiltja a kölcsönzést, ha hat hónapon belül a kölcsönvevőnél volt alkalmazásban a dolgozó. A most kidolgozás alatt lévő EU-irányelv nemzeti jogba történő átültetése során is ügyelnek majd erre a kérdésre - ígérték.

Az EU szabályozná

Az elmúlt évtizedben az atipikus foglalkoztatási formák közül a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottak száma növekedett a leggyorsabban. (keretes) Nem véletlen tehát hogy az Európai Unió foglalkozik a munkaerő-kölcsönzés jelenleg nem egységes, egyes tagállamokban hiányzó szabályozásával.

Azt is szeretnék, hogy a munkaerő-kölcsönzésben érintett munkavállalók helyzete - a legtöbb esetben a munkabért, illetve az egyéb munkafeltételek, például a munkaidőt illetően - ne legyen hátrányos, ugyanolyan jogokat élvezzenek, mint az ugyanannál a munkáltatónál hasonló munkát végző más munkavállalók, tájékoztat az uniós egyeztetésen részt vevő Herczog László a foglalkoztatási tárca szakállamtitkára.

A magyar szabályozás már most is kompatibilis, mindössze egy pontban van eltérés a kölcsönzött munkavállalókkal kapcsolatban az egyenlő bánásmód EU-s elvétől: a Munka törvénykönyve a fizetésmegállapításnál 183 napig engedélyez az átlagtól eltérést, itt lesz majd szükség módosításra az Országos Érdekegyeztető Tanács bevonásával.